Bevezetés
Mi történik, ha egy adatvédelmi eljárás közben az érintett meghal? Fennmaradnak-e az érintetti jogai, és folytatható-e a panasz elbírálása jogutód által? A kérdés látszólag elméleti, de a gyakorlatban is felmerülhet: hiszen a személyes adatok védelme a legszemélyesebb jogok közé tartozik, ugyanakkor a hatósági eljárásoknak megvannak a maguk eljárásjogi keretei. Az osztrák adatvédelmi hatóság egyik döntése pontosan ezt a kérdést tisztázta, de vajon a magyar jogszabályok alapján is hasonló következtetésre juthatunk? Az alábbiakban bemutatjuk az eset tényállását, a döntés jogi indokait, majd összevetjük az osztrák és a magyar szabályozást.
I. Az ügy tényállása
1. A panasz benyújtása
Egy érintett panaszt nyújtott be az osztrák adatvédelmi hatósághoz. A panaszos azt sérelmezte, hogy az adatkezelő megsértette az általános adatvédelmi rendelet (továbbiakban: GDPR) 15. cikke szerinti hozzáférési jogát: hiányos információkat kapott az adatkezelés címzettjeiről, illetve arról, hogy miért nem lehetett közölni a konkrét címzettek nevét a 15. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján.
2. A hatósági döntés
Az adatvédelmi hatóság helyt adott a panasznak, és elrendelte, hogy az adatkezelő négy héten belül adja ki a kért információkat, vagy indokolja meg az elutasítást. Az adatkezelő fellebbezést nyújtott be, és kérte az eljárás felfüggesztését egy másik döntés függvényében, de kérelmét elutasították.
3. Az érintett halála
Ezután az eljárás közben az érintett elhunyt. Ekkor merült fel a kérdés: folytatható-e az adatvédelmi eljárás, és érvényesíthető-e a panasz az örökösök által?
4. A bírósági döntés
A felülvizsgáló osztrák bíróság megsemmisítette az adatvédelmi hatóság döntését, arra hivatkozva, hogy az érintett halálával megszűnt a perbeli jogállása. A bíróság rámutatott: az érintetti jogok személyhez kötött, nem átruházható jogok, amelyek az érintett halálával megszűnnek. Az osztrák bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ezek a jogok nem ruházhatók át jogutódra, így az adatvédelmi panasz elbírálásának sincs többé helye.
A döntés tehát nem az érintetti jog lényegéről, hanem az eljárási jogalanyiság megszűnéséről szólt. Az eljárási képesség hiánya (az érintett halála miatt), olyan akadály, amely az eljárás folytatását kizárja.
II. A magyar szabályozás
A hazai jogszabályok közül az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) tartalmaz rendelkezést a személyes adatokkal összefüggő jogok érvényesítésére az érintett halálát követően. Az Infotv. 25. § (1) és (2) bekezdése szerint az érintett halálát követő 5 éven belül az érintett által az élete során megfelelő módon meghatalmazott személy (továbbiakban: meghatalmazott), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti közeli hozzátartozó (továbbiakban: hozzátartozó) érvényesítheti az elhunyt Infotv. 14. §-ban és a GDPR-ban meghatározott érintetti jogait.
Viszont ezeket a jogokat nem ugyanolyan feltételekkel tudják érvényesíteni a jogosultak. A meghatalmazott ugyanis minden esetben érvényesítheti az elhunyt személy hozzáférési jogát (GDPR 15. cikk), helyesbítéshez való jogát (GDPR 16. cikk), az adatkezelés korlátozásához való jogát (GDPR 18. cikk) és a törléshez való jogát (GDPR 17. cikk) az elhunyt halálát követő öt évben. Ezzel szemben a hozzátartozó az elhunyt hozzáférési jogát egyáltalán nem, illetve az elhunyt adatai kezelésének korlátozásához való jogát és a törléshez való jogát is csak akkor érvényesítheti, ha az adatkezelés már az érintett életében is jogellenes volt VAGY az adatkezelés célja az érintett halálával megszűnt.
A hozzátartozók korlátozása abban, hogy az elhunyt érintett hozzáférési jogával éljenek azt szolgálja, hogy az elhunyt érintett információs önrendelkezési jogát, magánszféráját halálát követően is tiszteletben tartsa. Ugyanis kifejezett meghatalmazás hiányában az Infotv. 25. § (2) hozzátartozóknak nem biztosít lehetőséget arra, hogy az elhunyt érintett egyes adatkezelők által kezelt adataihoz hozzáférhessenek, azokat (pl. az elhunyt érintett levelezéseinek tartalmát) megismerhessék.
A másik korlátozás a hozzátartozókkal szemben pedig azt szolgálja, hogy a hozzátartozó ne töröltessen az adatkezelővel olyan személyes adatokat, amelyek kezelése az érintett életében jogszerű volt. Ez alól kivétel, ha az érintett halálával az adatkezelés eredeti célja megszűnt, hiszen akkor a személyes adatok törlése kötelező.
III. Összegzés, tanulságok
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) előtt eljárást tehát az érintett halálát követő 5 éven belül a meghatalmazott és hozzátartozó kezdeményezheti az elhunyt érintett jogainak érvényesítésére. A hozzáférési joghoz kapcsolódó eljárást azonban csak abban az esetben lehetne kezdeményezni, ha az elhunyt érintettnek lenne olyan meghatalmazottja, akinek a meghatalmazása kiterjed a hozzáférési jog érvényesítésére is. Megfelelő meghatalmazás hiányában ugyanakkor, tekintettel arra, hogy az elhunyt hozzáférési jogát a hozzátartozó semmilyen jogcímen nem érvényesítheti, a NAIH előtti eljárást nem is lehetne kezdeményezni.
Tegyük fel, hogy az érintett helyesbítéshez való jogával szeretett volna élni halála előtt. Ebben az esetben mind a meghatalmazott, mind a hozzátartozó érvényesíthetné e jogát az érintett halálát követő 5 éven belül, hiszen az Infotv. 25. §-a ezen jog érvényesítésében nem tesz különbséget a jogosultak között. A többi, az Infotv. 14. §-ban felsorolt jog érvényesítésénél mindig meg kell vizsgálni, hogy megvan-e a megfelelő meghatalmazás az elhunyt érintettől, illetve, hogy a hozzátartozó milyen jogokat érvényesíthet az adott helyzetben.
De térjünk vissza a cikk elején ismertetett tényálláshoz, melyben egy osztrák érintett a hozzáférési jogát gyakorolta az osztrák hatóság előtti eljárás keretében, mielőtt elhunyt. Nézzük meg mi történne, ha ez az eset Magyarországon történt volna:
Az Infotv. 25. §-a kifejezetten nem rendelkezik arról, hogy ha az érintett az eljárás közben halálozna el, akkor a folyamatban lévő eljárást meg kell-e szüntetni vagy sem. Erre vonatkozóan releváns NAIH határozat sem található. Álláspontunk szerint valószínűsíthető, hogy ha az érintett elhalálozik az eljárás közben a NAIH megszüntetné az eljárást. A NAIH hatósági jogalkalmazó szerv, amelyre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályait kell alkalmazni. Az Ákr. 11. § (1) bekezdése rendelkezik az ügyfél kieséséről az eljárásban, mely szerint, ha az ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a kieső ügyfél helyébe a polgári jog szabályai szerinti jogutódja lép. Esetünkben az ügy személyes jellegére tekintettel a törvényi szabályozás véleményünk szerint azt jelentené, hogy a jogutód nem léphet automatikusan az elhunyt érintett helyébe az eljárásban. Ezért miután a NAIH megszünteti az eljárást, a meghatalmazott, illetve hozzátartozó csak egy új eljárás kezdeményezésével érvényesíthetné az elhunyt érintett jogait. Természetesen a meghatározott 5 éven belül.
2025.12.01.
Dr. Varga Benedek
Dr. Miklós Péter
Amennyiben adatvédelem területén segítségére van szüksége, vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeink egyikén:
Telefon: +36 30 648 5521
E-mail: dmp@dmp.hu