I. Bevezetés
A mesterséges intelligencia és a generatív technológiák rohamos fejlődése új típusú jogi és társadalmi kihívásokat teremtett. Ezek közül az egyik legsúlyosabb a deepfake technológia elterjedése, amely lehetővé teszi valós személyek arcképének, hangjának vagy mozgásának olyan módosítását, amely a külső szemlélő számára megtévesztően valósághűnek hat. Különösen problematikusak azok az esetek, amikor a deepfake tartalom célja nem pusztán szórakoztatás vagy művészi kísérlet, hanem kifejezetten megalázó, lejárató vagy szexuális jellegű ábrázolás. Az ilyen tartalmak egyszerre vetnek fel adatvédelmi és személyiségi jogi kérdéseket, melyeket az alábbiakban fejtünk ki.
A probléma sajnos nem most kezdődött, de az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a 2026. január végén indított vizsgálata[1] miatt, most sokkal nagyobb figyelmet kapott. A vizsgálat az X platformon is elérhető Grok mesterséges intelligencia működését érinti. A Bizottság álláspontja szerint komoly aggályokat vet fel, hogy a szolgáltatás képes lehet nők és kiskorúak arcának felhasználásával megalázó vagy szexuális jellegű deepfake képek előállítására. A vizsgálat formálisan a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletnek való megfelelésre irányul, ugyanakkor az ügy túlmutat a rendeletnek való megfelelőség kérdésén, és közvetlenül érinti az alapvető jogok, így a magánélet, az emberi méltóság és az adatvédelem védelmét is.
A deepfake fogalmát az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete, a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet vezette be általánosan, mely szerint a deepfake egy mesterséges intelligencia által generált vagy manipulált kép, audio- vagy videótartalom, amely hasonlít létező személyekre, tárgyakra, helyekre, entitásokra vagy eseményekre, és amely egy személy számára megtévesztő módon autentikusnak vagy valóságosnak tűnne.
II. Adatvédelem
Adatvédelmi szempontból elsőként azt a kérdést kell megvizsgálni, hogy a deepfake tartalom személyes adatnak minősül-e. A GDPR értelmezési keretei alapján önmagában egy mesterségesen generált, fiktív kép nem feltétlenül tekinthető személyes adatnak. A probléma azonban nem itt kezdődik, hanem ott, hogy a deepfake előállításához rendszerint valós személyről készült képet, videót használnak fel. Amennyiben a forrásként szolgáló kép alapján az érintett természetes személy azonosítható, úgy annak kezelése személyes adatkezelésnek minősül, amely a GDPR hatálya alá tartozik.
A deepfake készítése során tehát tipikusan olyan adatkezelés történik, amely arcképfeldolgozással, képmódosítással jár. Ezek a műveletek jogszerűen csak megfelelő jogalap megléte esetén végezhetők. A gyakorlatban azonban nehezen képzelhető el olyan jogalap, amely megalázó vagy szexuális deepfake esetén jogszerűvé tenné az adatkezelést. A két feltehető jogalap az általános adatvédelmi rendelet (továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdésének a) vagy f) pontja, azaz az érintett hozzájárulása vagy a jogos érdek lehetne. Az érintett hozzájárulása viszont rendszerint hiányzik, a jogos érdek pedig ilyen tartalmak esetén aligha állná meg a helyét, hiszen a deepfaket készítő jogos érdeke semmilyen esetben nem állna felül az érintett jogos érdekén az ilyen tartalmú képek készítésének vonatkozásában. Következésképpen az adatvédelem szempontjából erősen valószínűsíthető hogy ezzel a készítők jogellenes adatkezelés valósítanak meg.
III. Személyiségi jogok
A deepfake jelenség azonban nem csupán adatvédelmi, hanem klasszikus személyiségi jogi aggályokat is felvet. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:43. §-a sorolja fel a nevesített személyiségi jogokat. Ezek közül a szexuális tartalmú, másokról készült deepfake-k különösen a becsülethez és a jóhírnévhez való jogot sértik, de az ilyen jellegű deepfake tartalmak a személyes adatok védelméhez való jogot és a képmáshoz való jogot egyaránt sérthetik, például akkor, ha a felhasznált képfelvétel az érintett beleegyezése nélkül készül vagy kerül további feldolgozásra. Bár a közszereplőkről vagy nyilvános eseményeken készült képek önmagukban nyilvánosak lehetnek, ez nem jelenti azt, hogy ezek korlátlanul felhasználhatók: a képmáshoz való jog sérelme leginkább akkor állapítható meg, ha a felvétel az érintett tudta és hozzájárulása nélkül készül, vagy ha a képet eredeti rendeltetésétől eltérő, megalázó vagy jogsértő célra használják fel.
A jó hírnév védelme azt jelenti, hogy senkiről nem lehet valótlan tényt állítani vagy valós tényt hamis színben feltüntetni, ha ez alkalmas arra, hogy az érintett társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja. A becsülethez való jog pedig az ember erkölcsi megbecsülésének védelmét szolgálja. A megalázó deepfake tartalmak e jogokat tipikusan egyszerre sértik. Amikor egy valós személy arca ilyen szexuális vagy kompromittáló helyzetben jelenik meg, az alkalmas arra, hogy az érintettet a közvélemény szemében lejárassa, megszégyenítse vagy megbélyegezze. A jogsérelem független attól, hogy a tartalom technikailag „hamis”, hiszen a külső szemlélő számára valóságosnak tűnhet, és ténylegesen negatív hatással lehet az érintett társadalmi megítélésére.
Polgári jogi szempontból az ilyen esetek jogkövetkezményei egyértelműek. Az érintett követelheti a jogsértés abbahagyását, a jogsértő tartalom eltávolítását, valamint sérelemdíj megfizetését. E jogérvényesítési lehetőségek különösen fontosak akkor, amikor a deepfake tartalom gyorsan és széles körben terjed online platformokon, és az okozott kár rövid idő alatt jelentőssé válhat.
IV. Összegzés a deepfake kapcsán
Megállapítható tehát, hogy a megalázó deepfake-ek egyszerre jelentenek súlyos adatvédelmi és személyiségi jogi jogsértést. Adatvédelmi oldalról ezek az esetek jellemzően jogellenes személyesadat-kezeléssel járnak, mivel a valós személy képmását hozzájárulás nélkül használják fel mesterséges intelligencia rendszerekben. Polgári jogi szempontból pedig sértik az emberi méltóságot, a jó hírnévhez és a becsülethez való jogot. Az Európai Bizottság által indított vizsgálat világos jelzést ad arra, hogy a technológiai fejlődés nem írhatja felül az alapvető jogokat, és a deepfake technológia használata csak szigorú jogi és etikai korlátok között lehet elfogadható.
2026.02.04.
Dr. Varga Benedek
Dr. Miklós Péter – adatvédelmi ügyvéd
[1] https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_26_203