A személyes adatok védelme a digitális kor egyik sarokköve, hiszen a bizalom és a biztonság alapja. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2024. évi beszámolója bemutatja, hogyan óvja a hatóság az érintettek jogait, szigorúan fellépve a jogsértésekkel szemben. Összesen 335,383 millió forint bírságot szabtak ki, ami az adatvédelem fontosságát hangsúlyozza. Ez a cikk a beszámoló legjelentősebb, bírsággal zárult ügyeit elemzi részletesen, tanulságokkal és gyakorlati javaslatokkal vállalkozások, közintézmények és magánszemélyek számára.

1. Mesterséges intelligencia (AI) és adatvédelem: Bankszektori témavizsgálat [NAIH-13860/2024]

Tényállás

A NAIH célzott vizsgálatot végzett a magyar bankszektorban az AI-alapú adatkezelések kapcsán, fókuszálva az ügyféladatok kezelésére és a döntéshozatali algoritmusok átláthatóságára. A vizsgálatot az EU Mesterséges Intelligencia Rendelete (2024/1689) és az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) AI-val kapcsolatos munkája ösztönözte.

NAIH megállapításai

– Több bank AI-rendszere nem biztosította az adatkezelés átláthatóságát, különösen az automatizált döntéshozatal (GDPR 22. cikk) terén.
– Az érintettek nem kaptak megfelelő tájékoztatást az AI-algoritmusok működéséről és a döntések logikájáról.
– A NAIH hangsúlyozta az adatminimalizálás és arányosság elvének fontosságát érzékeny adatok, például pénzügyi adatok kezelése során.
– NAIH bírság: A konkrét ügyben a bírság összege nem részletezett, de a bankszektori vizsgálatok során több tízmillió forintos bírságokat szabtak ki az átláthatóság és tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt.

Tanulságok és javaslatok

– Az AI-t alkalmazó szervezeteknek világosan kommunikálniuk kell az algoritmusok működését, és biztosítaniuk kell az emberi felülvizsgálat lehetőségét.
– Magas kockázatú AI-rendszerekhez adatvédelmi hatásvizsgálat (DPIA) szükséges.
– Az átláthatóság hiánya bírságot vonhat maga után, ezért szakértői támogatás igénybevétele ajánlott.

2. Adatvédelmi incidens: Hozzáférésvédelem hiánya

Tényállás

Egy adatkezelő rendszere adatvédelmi incidens áldozata lett, mert nem alkalmazott korszerű hozzáférésvédelmet, például kétfaktoros azonosítást. Érzékeny ügyféladatok kerültek illetéktelen kezekbe, komoly kockázatot jelentve. A NAIH az adatbiztonsági intézkedések megfelelőségét vizsgálta.

NAIH megállapításai

– Az adatkezelő megsértette a GDPR 32. cikkét, mert nem biztosított megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket.
– A kétfaktoros azonosítás hiánya növelte az incidens kockázatát, ami elkerülhető lett volna.
– A NAIH kiemelte a rendszerek rendszeres felülvizsgálatának és sérülékenységi vizsgálatok szükségességét.
– NAIH bírság: Az adatkezelőt 20 millió forint bírság megfizetésére kötelezték az adatbiztonsági hiányosságok és a magas kockázatú adatvédelmi incidens miatt.

Tanulságok és javaslatok

– Korszerű biztonsági megoldásokat, például kétfaktoros azonosítást kell alkalmazni.
– Rendszeres sérülékenységi vizsgálatok és naplózás szükséges az incidensek visszakövethetőségéhez.
– Incidenskezelési protokoll kidolgozása ajánlott a gyors reagáláshoz.

3. Munkahelyi kamerás megfigyelések: Jogellenes adatkezelés

Tényállás

Egy munkáltató térfigyelő kamerákat üzemeltetett, de nem tájékoztatta a munkavállalókat, és a kamerák olyan területeket is rögzítettek, ahol ez nem volt indokolt, például öltözőket. A NAIH panasz alapján vizsgálta a megfigyelések jogszerűségét.

NAIH megállapításai

– A munkáltató megsértette a GDPR átláthatóság és jogszerűség elveit (5. cikk), mert nem tájékoztatta a munkavállalókat.
– A kamerák elhelyezkedése nem volt arányos, mert a magánszférát sértő területeket is rögzítettek.
– A munkahelyi kamerás megfigyelés csak jogos érdeken alapulhat (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont), szigorú feltételekkel.
– NAIH bírság: A munkáltatót 15 millió forint bírság megfizetésére kötelezték a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása és az aránytalan adatkezelés miatt.

Tanulságok és javaslatok

– A munkavállalókat tájékoztatni kell a kamerák használatáról, pontosan megjelölve azok helyét és célját.
– A magánszférát sértő területek megfigyelése kerülendő.
– Adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzése ajánlott a kamerarendszerek bevezetése előtt.

4. Egészségügyi adatkezelések: Hozzáférési jog megsértése

Tényállás

Egy magánegészségügyi szolgáltató nem biztosított hozzáférést egy beteg számára az egészségügyi dokumentációjához, arra hivatkozva, hogy az adatok csak az EESZT-ben érhetők el. A beteg nem tudta használni az EESZT-t, és más megoldást nem kapott. A NAIH a hozzáférési jog (GDPR 15. cikk) megsértését vizsgálta.

NAIH megállapításai

– A szolgáltató megsértette a GDPR 15. cikkét, mert nem biztosította az adatokhoz való hozzáférést, és nem nyújtott megfelelő tájékoztatást (GDPR 13-14. cikk).
– Az EESZT-re hivatkozás nem mentesíti a közvetlen hozzáférés kötelezettsége alól.
– A szolgáltató adatkezelési tájékoztatója hiányos volt.
– NAIH bírság: A szolgáltatót 10 millió forint bírság megfizetésére kötelezték a hozzáférési jog megsértése és a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt.

Tanulságok és javaslatok

– Átlátható adatkezelési tájékoztatót kell készíteni az érintetti jogokról és az adatokhoz való hozzáférés módjáról.
– Közvetlen hozzáférést kell biztosítani, különösen azok számára, akik nem tudják használni az EESZT-t.
– Rendszeres képzések tartása ajánlott a személyzetnek a jogsértések elkerülésére.

5. Központi Információs Közadat-nyilvántartás adatszolgáltatásának elmulasztása

Tényállás

Egy költségvetési szerv nem teljesítette a Központi Információs Közadat-nyilvántartás adatszolgáltatási kötelezettségét, amely a közpénzek átláthatóságát szolgálja. A NAIH az Infotv. 30. § (2a) bekezdése alapján eljárást indított.

NAIH megállapításai

– A szerv megsértette az Infotv. átláthatósági követelményeit, mert nem tette közzé a gazdálkodási adatokat.
– A közpénzek átláthatósága alapvető társadalmi érdek, a közzétételi kötelezettség elmulasztása súlyos jogsértés.
– A szerv nem igazolta, hogy a közzététel elmaradása jogos indokon alapult.
– NAIH bírság: A NAIH 50 millió forint bírságot szabott ki, a maximálisan kiszabható összeget az átláthatósági jogsértés miatt.

Tanulságok és javaslatok

– A közfeladatot ellátó szerveknek proaktívan kell közzétenniük a gazdálkodási adatokat.
– Felelős személy kijelölése és belső szabályzat készítése szükséges az adatszolgáltatási folyamatok kezelésére.
– Szakértői támogatás igénybevétele segíthet a megfelelőség biztosításában.

6. Személyes adatok jogellenes kezelése fogvatartott iratainak ellenőrzésével

Tényállás

Egy büntetés-végrehajtási intézetben a fogvatartott iratainak ellenőrzése során a személyzet jogellenesen továbbított személyes adatokat harmadik félnek, jogalap nélkül. A NAIH az Infotv. hatálya alá tartozó adatkezelést vizsgálta.

NAIH megállapításai

– Az intézet megsértette az Infotv. és a GDPR 5. cikkében foglalt jogszerűség és célhoz kötöttség elveit, mert az adatok továbbítása nem volt szükséges.
– Nem volt megfelelő belső szabályzat, és a személyzet nem kapott adatvédelmi képzést.
– Az érintett nem kapott tájékoztatást, ami az átláthatóság elvének megsértését jelentette.
– NAIH bírság: Az intézetet 8 millió forint bírság megfizetésére kötelezték a jogellenes adatkezelés és a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt.

Tanulságok és javaslatok

– Érzékeny adatok kezeléséhez szigorú szabályzat szükséges.
– A személyzet adatvédelmi képzése kulcsfontosságú.
– Az adatok továbbítása csak törvényi felhatalmazással történhet.

7. Leplezett hangfelvételek jogszerűsége: Köznevelési intézmény esete

Tényállás

Egy köznevelési intézményben egy szülő titokban hangfelvételt készített egy fogadóórán, amelyet bizonyítékként kívánt felhasználni. A NAIH a felvétel GDPR-megfelelőségét vizsgálta.

NAIH megállapításai

– A hang személyes adat, a felvétel készítése adatkezelés (GDPR 4. cikk).
– A „háztartási adatkezelés” kivétel nem alkalmazható, mert a felvételt bizonyítékként használták fel.
– A felvétel készítése nem felelt meg az átláthatóság és jogszerűség elvének (GDPR 5. cikk).
– NAIH bírság: Ebben az ügyben nem szabtak ki bírságot, de hasonló esetekben, ahol a felvételt jogellenesen hozták nyilvánosságra, 5-10 millió forint bírságot alkalmaztak.

Tanulságok és javaslatok

– A leplezett hangfelvételek készítése kockázatos, csak megfelelő jogalappal jogszerű.
– Az iskoláknak szabályzatot kell készíteniük az ilyen helyzetek kezelésére.
– Jogi tanácsadás igénybevétele segíthet a bírságok elkerülésében.

Összegzés és javaslat

A NAIH 2024. évi beszámolója világosan mutatja, hogy az adatvédelem megsértése súlyos következményekkel jár, amint a 335,383 millió forintos összbírság és az ügyekben kiszabott 8-50 millió forintos összegek jelzik. Az AI-alapú adatkezelések, adatbiztonsági incidensek, munkahelyi kamerás megfigyelések, egészségügyi adatkezelések, közadat-nyilvántartási kötelezettségek megszegése és fogvatartottak adatainak jogellenes kezelése mind azt mutatják, hogy a jogszabályi megfelelőség elengedhetetlen. A NAIH szigorú fellépése arra figyelmeztet, hogy a szervezeteknek proaktívan kell kezelniük adatvédelmi kötelezettségeiket.

Javaslat: A NAIH bírságainak elkerülése érdekében érdemes szakértői segítséget igénybe venni. Adatvédelemre specializálódott ügyvédi iroda széleskörű tapasztalattal rendelkezik a GDPR és Infotv. megfelelőség biztosításában, incidensek kezelésében és hatásvizsgálatok készítésében. Érdeklődés esetén az iroda elérhetőségein lehet kapcsolatba lépni, hogy az adatkezelési gyakorlatok biztonságosak és jogszerűek legyenek.

Dr. Miklós-Kugli Péter, adatvédelmi ügyvéd

Amennyiben adatvédelem területén segítségére van szüksége, vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeink egyikén:
Telefon: +36 30 648 5521
E-mail: dmp@dmp.hu

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr. Miklós-Kugli Péter Ákos egyéni ügyvéd (székhely: 1117 Budapest, Völgycsillag utca 4., 6. emelet 02. a., adószám: 42982117-2-43, KASZ szám: 36079442) tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. A honlapon elérhető blogbejegyzések, cikkek nem minősülnek konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak. Célja, hogy az érdeklődő tájékozódni tudjon Dr. Miklós-Kugli Péter Ákos egyéni ügyvéd szakterületeiről. A honlap a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) Elnökségének "Az ügyvédi honlap tartalmáról" szóló 2/2001 (IX.3.) számú állásfoglalásának, valamint a MÜK 6/2018. (III. 26.). számú szabályzatának 10. fejezetében leírtak figyelembevételével készült.  Jogi közlemény.

Honlapkészítés: ZK DESIGN - Ügyvédhonlap

dr. Miklós-Kugli Péter adatvédelmi jogász
Adatvédelmi áttekintés

Honlapunk megfelelő működése és a felhasználói élmény növelése érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A sütik által gyűjtött információk a böngészőjében tárolódnak, és lehetővé teszik például az Ön felismerését, amikor újból meglátogatja a honlapunkat.

A sütikre vonatkozó tájékoztatást lentebb láthatja.