Az érintett halála az adatvédelmi eljárás során – az osztrák és a magyar jog összehasonlítása
Mi történik, ha egy adatvédelmi eljárás közben az érintett meghal? Fennmaradnak-e az érintetti jogai, és folytatható-e a panasz elbírálása jogutód által?
Mi történik, ha egy adatvédelmi eljárás közben az érintett meghal? Fennmaradnak-e az érintetti jogai, és folytatható-e a panasz elbírálása jogutód által?
Tapasztalataink szerint sok adatkezelő – legyen szó kisvállalkozásról, nagyobb cégről vagy akár intézményről – gyakran összekeveri az adatvédelmi szabályzat és az adatkezelési tájékoztató fogalmát, célját és funkcióját. Ez nemcsak félreértésekhez vezethet, hanem akár jogszabálysértést is eredményezhet, ha az érintettek nem kapnak megfelelő, világos tájékoztatást az adatkezelés részleteiről.
A személyes adatok védelme a digitális kor egyik sarokköve, hiszen a bizalom és a biztonság alapja. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2024. évi beszámolója bemutatja, hogyan óvja a hatóság az érintettek jogait, szigorúan fellépve a jogsértésekkel szemben.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy közelmúltbeli határozata (NAIH-3076-14/2024) ismét rávilágított arra, hogy az adatkezelőknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az érintettek jogainak, különösen a hozzájárulás visszavonása iránti kérelmek teljesítésére.
A mesterséges intelligencia technológiák gyors fejlődése jelentős lehetőségeket kínál az innováció és a társadalmi fejlődés terén. Ugyanakkor az AI modellek fejlesztése és alkalmazása során az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés komoly kihívást jelent a fejlesztők és adatkezelők számára.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia, azon belül is a nagy nyelvi modellek (Large Language Model, LLM) mint a ChatGPT, egyre nagyobb szerepet töltenek be mindennapi életünkben, és minden bizonnyal ez a szerep egyre nagyobb és nagyobb lesz.