Az adatvédelmi joggyakorlatban ritkán fordul elő olyan ügy, amely ennyire szemléletesen mutatja meg, hogy a „jó szándékú” programok milyen gyorsan válhatnak súlyos megfelelőségi kockázattá.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy közelmúltbeli ügyben a „Magyar Állam Tulajdonosainak Társulása” nevű szerveződés adatkezelési gyakorlatát vizsgálta.
A mesterséges intelligencia és a generatív technológiák rohamos fejlődése új típusú jogi és társadalmi kihívásokat teremtett. Ezek közül az egyik legsúlyosabb a deepfake technológia elterjedése, amely lehetővé teszi valós személyek arcképének, hangjának vagy mozgásának olyan módosítását, amely a külső szemlélő számára megtévesztően valósághűnek hat.
A közérdekű adatok megismeréséhez való jog a magyar jogrendben alkotmányos alapjog. Ennek főbb célja, hogy a közpénzek felhasználása és a közvagyon kezelése átlátható legyen, és a közvélemény ellenőrizhesse a közfeladatot ellátó szervek működését.
Az online vásárlás során ma már szinte megszokott jelenség, hogy a felhasználókat regisztrációra kötelezik a vásárlás előtt. Bár a felhasználói fiók üzleti és technikai szempontból számos előnnyel járhat, adatvédelmi szempontból egyre gyakrabban merül fel a kérdés: jogszerű-e a kötelező regisztráció, és ha igen, milyen feltételekkel?
2025. december 5-én nagy örömmel vettünk részt a Székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium pályaorientációs napján, ahol Dr. Varga Benedek, adatvédelmi jogász munkatársunk tartott előadást a gimnáziumi diákok számára adatvédelmi alapismeretekről.