1. Mt. által biztosított ellenőrzési jog
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) ellenőrzési jogot biztosít a munkáltatók részére. Az Mt. 11/A paragrafusa kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Az ellenőrzés során a munkáltató technikai eszközt is igénybe vehet. (Ilyen például a GPS).
Felmerül a kérdés, hogy vajon meddig terjedhet a munkáltató ellenőrzési joga, és ebben az esetben milyen kötelezettségek terhelik őt?
Napjainkban egyre gyakoribb, hogy a munkáltató a munka ellátásához céges autót biztosít a munkavállalói számára. Ilyen esetekben jellemző, hogy a munkáltató GPS nyomkövetőt szereltet a gépjárművekbe, annak érdekében, hogy a munkavállalót ellenőrizni tudja. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a művelet legtöbbször nem jogszerűen megy végbe.
A következőkben bemutatjuk Önöknek a GPS rendszer jogszerű módon való alkalmazását, figyelemmel a NAIH állásfoglalására.
A NAIH állásfoglalása értelmében a céges gépjárművek GPS útján való megfigyelése minden esetben személyes adat kezelésével jár. A GPS navigációs rendszer a jármű helyzetének és mozgásának nyomonkövetésére szolgál. A rendszerben tárolt adatok vizsgálata során megismerhető, hogy a gépjármű vezetője mikor, milyen útvonalon haladt, valamint, hogy mennyi idő alatt tette meg az adott távolságot. A GPS rendszer alkalmazása során nyert személyes adatok összeköthetőek a gépjárműben tartózkodó személyekkel.
2. Jogos érdek meghatározása
A NAIH állásfoglalásában kiemelte, hogy a GPS alkalmazásának, és így a személyes adatok kezelésének jogalapja kivétel nélkül a munkáltató jogos érdeke lesz.
Az adatvédelmi hatóság három lehetőséget határozott meg a jogos érdek meghatározásával kapcsolatban:
Az első a GPS nyomkövetési rendszer logisztikai célból való alkalmazása. Ebben az esetben a munkafolyamatok hatékony megszervezése áll középpontban. Kifejezetten indokolt például a GPS beszerelése szállítmányozás és fuvarozás területén felmerülő munkakörök esetén. Fontos, hogy a GPS alkalmazásának a jármű helyzetének a meghatározására kell szolgálnia, nem pedig a munkavállaló követésére.
A vagyonvédelem is megalapozhatja a GPS rendszer alkalmazását, vagyis a gépjárműben szállított ingóságok, vagyontárgyak védelme.
Végezetül pedig a személyvédelemről is említést kell tenni. Ez azonban csak akkor lehet megalapozott, ha bizonyíthatóan veszélyes területen kell a munkavállalónak rendszeresen áthaladnia. Így például háborús övezetek vagy kiemelt arányú bűnözéssel érintett területetek esetén beszélhetünk erről.
3. Érdekmérlegelési teszt
A GPS készülék beszerelése előtt érdekmérlegelési tesztet kell készíteni.
A tesztben ki kell fejteni, hogy milyen cél érdekében kívánja alkalmazni a munkáltató a rendszert, és miért jelenti ennek a rendszernek az alkalmazása a munkavállalók személyes adatainak védelméhez fűződő jogának arányos korlátozását. Meg kell határozni az adott munkáltatói tevékenységgel összhangban a fenti logisztikai, vagyonvédelmi vagy esetleg személyvédelmi célt és annak indokoltságát. Mindezek mellett pedig össze kell vetni a munkavállalók alapvető jogait kell összevetni a munkáltató jogos érdekével.
4. Munkavállaló tájékoztatása
A munkáltató köteles részletes és teljeskörű tájékoztatást biztosítani a munkavállalók részére.
A tájékoztatásnak a következőkre kell kiterjednie:
- milyen célból, milyen munkáltatói érdekek miatt kerülhet sor az GPS navigációs rendszer adatainak felhasználására,
- a munkáltató részéről ki férhet hozzá ezen adatokhoz,
- milyen szabályok szerint kerülhet sor az adatok megismerésére, és mi az eljárás menete, milyen jogai és jogorvoslati lehetőségei vannak a munkavállalónak a GPS rendszer alkalmazásával együtt járó adatkezeléssel kapcsolatban.
5. Hatásvizsgálati lista a GDPR 35. cikk (4) bekezdése alapján
Az adatkezelőnek, amennyiben az adatkezelése valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelés előtt szükséges egy adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzése. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elkészítette a GDPR 35. cikkének (4) bekezdése szerinti adatkezelési műveletek típusainak a jegyzékét, amelyekre nézve az adatkezelőnek kötelező hatásvizsgálatot lefolytatnia. A jegyzék 16. pontja szerint kötelező hatásvizsgálatot elvégezni, ha a munkavállaló munkájának megfigyelése a személyes adatainak nagyszámú és módszeres feldolgozásával valósul meg. E körben a jegyzékben a GPS rendszer kifejezett példaként kerül meghatározásra.
6. Kivételek a munkavállalói ellenőrzés alól
A NAIH állásfoglalásában kiemelte, hogy a munkavállaló ellenőrzése kizárólag munkaidőben történhet és a munkavállaló földrajzi helyzete nem ellenőrizhető a munkaidőn kívül.
Egy olyan gépjármű esetében, amellyel jelentős értékű anyagot nem szállítanak, vagy az adott munkavállaló a munkáját otthonában látja el, a GPS alkalmazása nem indokolt. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak lehetőséget kell adni arra, hogy a GPS-t kikapcsolja akkor is, ha az nála marad. Például, ha a járművet munkaidőn kívül is magánál tarthatja.
7. Kapcsolódó jogesetek
A következőkben különböző uniós országok adatvédelmi hatóságainak iránymutatásait ismertetem a témával kapcsolatban:
Olasz adatvédelmi hatóság:
- Az olasz adatvédelmi hatóság 20 000 eurós bírságot szabott ki egy olasz vállalattal szemben.
A vállalat videokamerás megfigyelőrendszer jogszerűtlen használata mellett, olyan alkalmazást vett igénybe, amely folyamatosan nyomon követte a munkavállalók helyzetét tevékenységük ellátása során.
A videokamerás megfigyelőrendszer és a nyomkövető rendszer segítségével végzett adatkezelésre anélkül került sor, hogy a munkavállalók megfelelő tájékoztatást kaptak volna, illetve, hogy a garanciális eljárási szabályokat betartották volna.
Az olasz adatvédelmi hatóság a szankció megfizetése mellett elrendelte a videómegfigyelő rendszerrel gyűjtött adatok kezelésének és a munkavállaló helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésének megtiltását.
- Egy másik esetben a hatóság 30 000 eurós bírságot szabott ki egy olasz vállalattal szemben, mert geolokációs szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos adatkezelést jelentős ideig a jogszerűség megfelelő előfeltételének hiányában végezte. A hatóság álláspontja szerint a GDPR 28. cikkében rögzített adatfeldolgozó esetén vonatkozó követelmények nem valósultak meg. Továbbá az érintettek részére nem nyújtottak tájékoztatást adatfeldolgozó igénybevételével kapcsolatban.
A bírság magas összegét a jogsértés időtartama (4év), a jogsértés jellege és a jogsértéssel érintettek köre indokolta.
Luxemburgi adatvédelmi hatóság:
- A Luxemburgi Nemzeti Adatvédelmi Bizottság gyakorlati iránymutatásokat adott ki a GDPR szerinti, a munkavállalói gépjárművek geolokációs rendszereiről. A Hatóság kimondta, hogy ilyen eszközök használata személyes adatok kezelésével és feldolgozásával jár. A munkáltatónak négy alapelvet kell szem előtt tartania GPS rendszer alkalmazása során: az adatkezelés jogszerűségének elvét, a célhoz kötöttség elvét, az átláthatóság elvét, továbbá a szükségesség és arányosság elvét. Az adatkezelés jogszerűségének elve során az adatkezelési tevékenység érvényes jogalapja a munkáltató jogos érdeke A Hatóság az adatkezelési tevékenységgel kapcsolatban célként több példát is említ, melyek a következők: áruk nyomonkövetése azok különleges jellege miatt, áruk biztonságának garantálása, munkavállalók biztonságának garantálása, munkavállalók munkaidejének nyomonkövetése. Fontos, hogy a geolokációs eszköz telepítése előtt az adatkezelőnek pontosan meg kell határoznia azt a célt, amelyet egy ilyen rendszer használatával kíván elérni, és ezt követően nem használhatja azt más célokra. Az átláthatóság elvének érvényesülése érdekében a munkáltató köteles tájékoztatnia munkavállalóit a rendszer telepítéséről. A szükségesség és arányosság elve azt jelenti, hogy csak olyan adatokat szabad feldolgozni, amelyek az elérni kívánt cél(ok) eléréséhez feltétlenül szükségesnek tűnnek, és az adatfeldolgozási műveletek nem lehetnek aránytalanok.
A Luxemburgi adatvédelmi hatóság különbséget tesz magánjellegű és szigorúan szakmai célokra használható geolokációs szolgálati járművek között. Ha a munkavállaló a szolgálati autót magáncélra is használhatja, a munkáltató nem geolokalizálhatja a szolgálati autót munkaidőn kívül. Így tehát tilos a munkavállalók munkaidőn kívüli nyomon követése, ami magában foglalja a szabadnapokat, az ebédszüneteket, a munkába és munkából való utazásokat, az esetleges orvosi látogatásokat és a hétvégéket.
Ennek értelmében, ha a munkavállalónak lehetősége van arra, hogy a járművet munkaidőn kívül magáncélra használja, a munkáltatónak feltétlenül lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a geolokációs eszközt kikapcsolja munkaidőn kívül.
Abban az esetben, ha a jármű kizárólag üzleti használatra szolgál, a luxemburgi hatóság úgy véli, hogy a munkáltató dönthet úgy, hogy a geolokációs rendszer állandóan aktív marad.
A hatóság kiemeli, hogy a munkáltató által gyűjtött adatok nem használhatók fel a munkavállalók teljesítményének és/vagy viselkedésének megfigyelésére a geolokációs eszköz telepítésével előidézett és követett eredeti célokon kívül.
A geolokációs rendszerhez kapcsolódó informatikai eszközt úgy kell beállítani, hogy csak a kitűzött célok eléréséhez feltétlenül szükséges adatokat gyűjtse és tárolja, még akkor is, ha ez az eszköz a gyakorlatban több adat gyűjtését és tárolását tenné lehetővé.
A Hatóság hangsúlyozza továbbá, hogy a geolokációs rendszeren keresztül gyűjtött adatokhoz való hozzáférést azokra a személyekre kell korlátozni, akiknek feladataik ellátása során, a kitűzött célokra tekintettel, jogos szükségük van az adatokhoz való hozzáférésre.
Szlovén adatvédelmi hatóság:
- Egy munkáltató egy munkahelyi lopást követően több vállalati jármű GPS-követését vezette be. A GPS-követés célja az volt, hogy lopás esetén biztosítva legyenek a járművek, a járműben lévő drága berendezések és dokumentumok. Az adatkezelő azzal érvelt, hogy a GPS-követés nem jelent adatfeldolgozást, továbbá, hogy a személyek azonosítása csak kivételes esetekben lehetséges. Ilyen például bűncselekmény vagy káresemény bekövetkezése esetén. A GPS-alkalmazás nem férhetett hozzá a járművet használó munkáltatók személyes adataihoz, mivel azokat külön nyilvántartásban tartották. A szlovén felügyeleti hatóság megállapította, hogy a nyomon követést a járművekben elhelyezett speciális jeladó folyamatosan rögzítette a megtett távolságot. A személyek azonosíthatóak voltak.
A munkáltató külön nyilvántartást hozott létre az alkalmazottak nagy mennyiségű helymeghatározási adataival kapcsolatban. Az adatokat folyamatosan, szisztematikusan és automatikusan dolgozták fel, így a munkáltató bármelyik pillanatban megállapíthatta, hogy az egyik járművel utazó személy hol tartózkodik. Az adatokhoz visszamenőleg is hozzá lehetett férni. A munkáltató könnyen megállapíthatta, hogy melyik munkavállaló használta a vállalati járművet, és a helymeghatározási adatok kinek tulajdoníthatóak. A Szlovén Hatóság azt vizsgálta, hogy a személyes adatok feldolgozásának van-e jogalapja a GDPR 6. cikke alapján. A Hatóság megerősítette, hogy a vagyonbiztonság biztosítása az adatkezelő jogos érdeke lehet, de az adatkezelő nem bizonyította, hogy az intézkedés végrehajtásának módja megfelelő és szükséges volt. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a GPS-nyomkövetést akkor is elvégezték, amikor a jármű és a benne lévő vagyontárgyak egy alkalmazott állandó és közvetlen felügyelete alatt álltak. A szlovén SA úgy döntött, hogy a konkrét esetben a GPS-követést csak úgy lehet alkalmazni, hogy a járművezető a GPS-t olyan helyen kapcsolja be, ahol a jármű, a felszerelés és az iratok veszélyben lehetnek, és a járműhöz való visszatérés után kapcsolja ki, amikor a védett javak ismét egy alkalmazott közvetlen felügyelete alatt állnak. Hatóság álláspontja szerint az adatkezelő nem igazolta a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti jogos érdekeit, és hogy a GPS-követés nem állt összhangban az adatminimalizálás elvével. A Szlovén Adatvédelmi Hatóság elrendelte, hogy az adatkezelő állítsa le a munkavállalók folyamatos, rendszeres és automatikus GPS-követéssel gyűjtött adatainak feldolgozását.
Összegezve
Annak érdekében, hogy jogszerűen alkalmazzunk GPS rendszert, továbbá, hogy elkerüljük az esetleges adatvédelmi bírság kiszabását az alábbiakat kell betartanunk:
- meg kell határozni azt a jogos érdeket, amely alapul szolgálhat a rendszer használatának;
- ezen jogos érdek mentén adatvédelmi tájékoztatót és szabályzatot, illetve a jogos érdeket és az érintettek alapvető jogainak mérlegelését biztosító érdekmérlegelési tesztet kell készíteni, továbbá
- adatvédelmi kockázatok feltárását szolgáló hatásvizsgálatot kell elvégezni.
A NAIH és a Luxemburgi Adatvédelmi Hatóság által kifejtett álláspontok alapján fontos kiemelni a magánhasználat alatti megfigyelés tilalmát. Ha a munkavállalónak lehetősége van arra, hogy a járművet munkaidőn kívül magáncélra használja, a munkáltató köteles lehetőséget biztosítania arra, hogy a geolokációs eszközt a munkavállaló kikapcsolja munkaidőn kívül.
Célszerű a geolokációs rendszer telepítése előtt a NAIH előzetes állásfoglalásának kikérése.
Dr. Miklós Péter adatvédelmi ügyvéd
Németh Anna jogi munkatárs
