A magánélethez való jog, egy Alaptörvény által garantált alapvető jog, amibe beletartozik a képmáshoz fűződő jog is. Ennek korlátozása más alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával lehetséges. Közszereplőkre külön szabályozás vonatkozik, akiknél a korlátozást szélesebb körben engedi a törvény. Az alábbi ügyben az alperes által szerkesztett internetes cikkben szerepelt két fotó a felperesről amint éppen kutyát sétáltat egy barátjával. A cikk a két meglehetősen vagyonos közszereplő baráti kapcsolatán át mutatta be, hogyan segítik egymást az üzleti életben, amire a múltban már többször is példa volt. A felperes az alperesnek küldött levelében kérte képmásának törlését, aminek az alperes nem tett eleget.
A kereset és az ellenkérelem a magánélethez való jog kapcsán
A felperes keresetében arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest arra, hogy a képmását a cikkből és az alperes valamennyi adathordozójáról eltávolítsa. Kérte továbbá az alperes eltiltását a további jogsértéstől. A kereset jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban. Ptk.) megfelelő rendelkezéseit jelölte meg. Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
Az első- és a másodfokú ítélet
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes egy ismert üzletember, akinek tevékenysége közpénzeket érint, így az adott ügyben közszereplőnek minősül. A fénykép nyilvános helyen készült, a kép a felperes emberi méltóságát nem érinti. A felperes a gazdasági életben betöltött státuszára tekintettel közszereplőnek minősül, akinek más befolyásos üzletemberrel történő magánéleti szituációban történő találkozása a közéleti vita tárgyát képező történésnek minősül. A felperes képmását ábrázoló fotó ezért a Ptk. 2:44. §-a alapján a közéleti vita jogszerű illusztrálásának minősül annak ellenére, hogy készítéséhez és felhasználásához a felperes nem járult hozzá.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A bíróságnak azt kellett megítélnie, hogy az alperes tekinthette-e olyan fontosnak a két befolyásos üzletember találkozóját, hogy azt a nyilvánosság előtt – akár a felperes személyiségi jogainak korlátozása mellett is – közzé tegye. A cikk egy korábbi közpénzek felhasználását érintő szabálytalansági eljárást idéz fel, amely a felperes és a barátja gazdasági tevékenységéhez is kapcsolódott. A cikk aktualitását az üzletemberek ismételt találkozása szolgáltatta, ami – a cikk szerint – felveti az újabb közpénzekkel összefüggő üzleti együttműködés lehetőségét. Ezért megalapozott volt a feltevés, hogy közéleti vita tárgya a találkozó, így a kép felhasználása nem jogellenes a bíróság szerint.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem a magánélethez való jog esetén
A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a keresetnek adjon helyt.
A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a másodfokú bíróság nem értelmezte helyesen a Ptk. 2:44. § (1) bekezdésének szövegét, amely szerint a közügyek megvitatását biztosító alapjogok (véleménynyilvánítás joga, sajtószabadság) a közszereplő személyiségi jogait szükséges és arányos mértékben korlátozhatják, de nem járhat a magán- és családi életének sérelmével. Az utóbbi fordulat egy szükségesség-arányosságon túli, abszolút feltétel. A cikk kiemelt figyelmet fordít a felperes magánéleti tevékenységre, holott a közügyek vitatása során a magánszféra kiemelt védelmet élvez. A közéleti szereplő magán- és családi életével kapcsolatos tevékenysége soha nem minősíthető közügynek, az általános védelmet élvez.
A felülvizsgálati kérelem további indoka, hogy a másodfokú bíróság tévesen ítélte meg azt, hogy a felperes képmása a közéleti vita tárgyaként felhasználható. A cikk ugyanis egy korábbi gazdasági eseményre utal vissza, maga a kép semmilyen aktualitást nem tartalmaz. Az internetes újság puszta feltételezése nem alapozza meg azt, hogy találkozó tárgya a közre tartozna, egymással magánjellegű viszonyban álló közszereplők minden magánjellegű eseménye nem eshet automatikusan a közügyek megvitatásának kategóriájába. A Kúria előző döntéseiből a felperes azt vezette le, hogy a fentiek miatt szükséges a felperes hozzájárulása a kép felhasználásához. A felperes az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatát is példaként hozta fel, mely szerint pusztán a személyek magánéleti élethelyzetben való találkozása nem teremt tényleges kapcsolatot egy korábbi cikk tartalmával pusztán azáltal, hogy a kép szereplői megegyeznek a cikk szereplőivel.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
A felülvizsgálati kérelmet a Kúria alaptalannak találta. A következőkkel indokolta döntését. Az Alkotmánybíróság értelmezéséből következően, ha az ügy alapvető jogokat érint, a bíróságnak minden esetben mérlegelnie kell, hogy az érintett magánszférája, ezen belül a képmáshoz való joga vagy a közérdeklődésre számot tartó ügy jelentősége, hírértéke a fontosabb érték. Ebből következően a Kúria kimondta, hogy a magán- és családi körben történt cselekmények nem mindig és minden körülmények között tartoznak a magánélet védelme alá. Így hát téves a felperes felülvizsgálati kérelemben kifejtett azon érvelése, hogy a felperes esetén a magánélethez való jog olyan sérthetetlen jog és olyan kiemelt védelmet élvez, amely semmiképp sem korlátozható.
Ezt követően a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes képmásának felhasználása a közügyek megvitatásához hozzájárult-e. A Kúria gyakorlata szerint a képmás felhasználásához adott hozzájárulás felhasználása során nem annak van jelentősége, hogy a közszereplőről a fénykép közszereplés alkalmával készült-e. Helyette azt kell vizsgálni, hogy a közszereplőről a cikk témájával összefüggésben álló fénykép került-e közzétételre, és a közzététel módja valamilyen alapjog sérelmét (különösen az emberi méltóság vagy a magánélethez való jog megsértését) okozza-e. A Kúria álláspontja szerint a cikk témája a közéleti megszólalásként értékelhető a következőkre tekintettel:
- a cikk érinti a közpénzek felhasználását, mert a felperes és a barátja korábbi, szabálytalansági eljárást maga után vonó, gazdasági tevékenységét eleveníti fel
- a cikk általánosabb mondanivalója az, hogy a felperes és a barátja komoly hatást kiváltó gazdasági döntéseinek alapja a közöttük fennálló személyes kapcsolat, ami a felperes gazdasági életben betöltött szerepére tekintettel szintén a közéleti vita részét képező téma
Utóbbit az alperes éppen azzal a képpel erősítette meg, hogy a felperest a gazdasági élet más, kiemelkedő szereplőjével közösen, szabadidős tevékenység alkalmával láttatta.
A publikáció közügyet érintő tartalma szempontjából ezért nem annak van jelentősége, hogy az alperes a fénykép alapján újabb közös gazdasági tevékenység megszervezését feltételezte a két személy között, hanem annak, hogy a magyar gazdasági élet jelentős szereplői egymással magánjellegű kapcsolatban állnak, amely személyes kapcsolat a gazdasági döntéseket is befolyásolhatja.
Továbbá a felperes magasabb tűrési kötelezettségét kifejezetten a gazdasági szerepvállalás, a közbeszerzésekben való részvétel, a közpénzekhez való hozzájutás alapozta meg, ezért az ezzel kapcsolatos tűrési kötelezettsége szinte azonos a közszereplőkével. Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a cikkben a felperes képmásának hozzájárulása nélkül történt bemutatása nem járt a képmáshoz fűződő jog aránytalan sérelmével, a szólás- és sajtószabadság mint a közügyek megvitatását biztosító alapjogok gyakorlásával szemben.
Ez a cikk a Kúria Pfv.20138/2024/4. számú döntése alapján készült.
2024.07.26.
Dr. Miklós Péter
Varga Benedek
Dr. Miklós Péter adatvédelmi ügyvéd
Amennyiben adatvédelem területén adatvédelmi jogász segítségére van szüksége, vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeink egyikén:
Telefon: +36 30 648 5521
E-mail: dmp@dmp.hu
