I. Bevezető
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) a Kérelmező (a továbbiakban: tiltakozó szomszéd) 2022. november 3-án elektronikus úton benyújtott kérelme nyomán indult adatvédelmi hatósági eljárásban a Kérelmezett (a továbbiakban: „kamerázó szomszéd” vagy „adatkezelő”) által folytatott kamerás adatkezelés tárgyában elmarasztalta az adatkezelőt az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésének megsértéséért a GDPR 58. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján, mert az adatkezelő egy közös tulajdonban álló ingatlanra kettő darab kamerát szerelt fel, melyekkel megfelelő jogalap nélkül megfigyelte az ingatlant és a közterületet is.
II. Tényállás
A tiltakozó szomszéd egy közös tulajdonban álló ingatlan egyik tulajdonosa, kérelmet nyújtott be a NAIH felé, amelyben előadta, hogy a kamerázó szomszéd, aki ugyanazon ingatlan másik tulajdonosa, kamerákat szerelt fel az Ingatlan területére, és álláspontja szerint az ő és az ingatlan többi tulajdonostársa tiltakozása ellenére megfigyeli kamerákkal a közös tulajdonban álló ingatlant, valamint a közterületet is. (Olvassa el az illegális kamera bejelentése kapcsán írt cikkünket is!)
Az adatkezelő két darab kamerát üzemeltetett az ingatlanon vagyonvédelmi céllal, az ingatlan területén korábban történt rongálások miatt. Az egyik kamera az ingatlan előtti közterületen található járdát, a másik kamera pedig az ingatlan udvarát figyelte meg. A kamerák felvételeinek rögzítése során az adatkezelő maszkolást alkalmazott. Az adatkezelő nyilatkozatai szerint a kamerák felvételeit nem továbbította harmadik személyek részére.
A NAIH megkereste a Jegyzőt, hogy folytasson le helyszíni szemlét az ingatlanon. Az adatkezelő a helyszíni szemle idején nem tartózkodott az ingatlanban, ugyanakkor a tiltakozó szomszéd igen, aki arról nyilatkozott, hogy a rendszer szétkapcsolásával megszüntette a kamera működtetését, a kamerázó szomszéd pedig magukat a kamerákat is leszerelte.
A Jegyző később beidézte a kamerázó szomszédot nyilatkozattételre, amely során a megerősítést nyert, hogy a kamerák működtetése a virágai és az ingatlan védelme érdekében történt. A kamerázó szomszédnak már nincs szüksége a kamerákra, ezért a beltéri egységet az ingatlan albérlői szétkapcsolták, utóbb a kamerarendszer külső része is eltávolításra került. A Jegyző a helyszíni szemlén megállapította, hogy az Ingatlanon már valóban nem találhatóak kamerák, csak kamerás adatkezelésre figyelmeztető piktogramok.
III. Döntés
III.1 Az adatkezelő személye
A GDPR 4. cikk 1. pontja alapján az érintett képmása személyes adatnak, az az alapján azonosított vagy azonosítható személy pedig érintettnek minősül, valamint a GDPR 4. cikk 2. pontja szerinti adatkezelésnek tekinthető ezen felvételek készítése. Ebből következően a tiltakozó szomszéd érintettnek minősíthető az adatkezelés során, mivel a róla készült felvételeken azonosíthatóvá válhat. A GDPR 4. cikk 7. pontja alapján a kamerával felvételeket készítő személy adatkezelőnek minősül, aki jelen esetben a kamerázó szomszéd.
III.2 A kamerás adatkezelésről általánosságban
A GDPR nem alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, ha azt természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik.
Ilyennek minősül például a közösségi hálózatokon történő kapcsolattartás, és más online tevékenységek. Fontos azonban kiemelni, hogy az Európai Unió Bírósága szerint a kamerás megfigyelés – azon részében, amennyiben az a tulajdonán kívül eső területen tartózkodó személyekre is kiterjed – nem esik az említett kitétel alá, azaz kötelező az adatvédelmi szabályok betartása és a GDPR alkamazása.
Megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazása mellett (pl. maszkolás) az adatkezelő kivételesen jogosult lehet kiterjeszteni a kamerás megfigyelést minimális mértékben a saját tulajdonú terület közvetlen környezetére is.
III.3 A Hatóság döntése az adatkezelés jogszerűségéről
A jelen ügyben bemutatott kamerás adatkezelésre jellemzően az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek szolgáltathat megfelelő jogalapot. Ennek keretében érdekmérlegelést kell végeznie az adatkezelőnek annak igazolására, hogy az adatkezelő érdekei elsőbbséget élveznek az érintettek érdekeivel, jogaival szemben.
A NAIH, tekintettel arra, hogy az adatkezelő kettő kamerát is alkalmazott, nem tartja megfelelőnek az adatkezelést az arányosság követelményének szempontjából. Ilyen módon megvalósuló állandó, mindenkire korlátozás nélkül kiterjedő adatkezelés aránytalan az érintettek személyes adatainak védelméhez fűződő érdekével összevetve.
A kamerázó szomszéd ugyan alkalmazott maszkolást mindkét kamera felvételén, azonban nem megfelelő módon/mértékben, ugyanis ezzel a megoldással nem sikerült kellően kitakarni minden olyan területet, amit egyébként nem figyelhetett volna meg.
Mindezekből következően a NAIH határozatában megállapította, hogy a kamerázó szomszéd a közös tulajdonban levő ingatlannak és a közterületnek a megfigyelésével megsértette a GDPR 6. cikk (1) bekezdését.
IV. Jogkövetkezmények
A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e a kamerázó szomszéd jogsértése miatt adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a NAIH a GDPR 83. cikk (2) bekezdése alapján hivatalból mérlegelte az ügy összes körülményét és megállapította az kamerázó szomszéd jogsértését azzal, hogy tekintettel arra, hogy a jogsértő adatkezelés az eljárás ideje alatt már megszűnt a kamerák leszerelésével, továbbá az adatkezelő korábban nem követett el jogsértő magatartást, a bírság kiszabásának nincs helye, ezért mellőzte azt.
V. Javaslat
Értékeink, magántárgyaink és ingatlanunk védelmére jogosultak vagyunk, azonban minden esetben mérlegelni kell a lehetséges megoldásokat és tekintettel kell lenni arra, hogy más személyek jogainak sérelme nélkül járjunk el.
Kamerák alkalmazása során kiemelt figyelemmel kell lenni a kamerák látószögére és látóterére. Törekedni kell arra, hogy az ne terjedjen túl a saját használatú terület határain és semmiképp ne sérüljön a területen elhaladó személyek magánszférája. Amennyiben azonban nem elkerülhető a kamera közterületre vagy magánterületen túli területre történő irányítása, megfelelő módszereket kell alkalmazni, így pl. a kamerát maszkolási funkcióval ellátni, vagy megfelelő jogalap alkalmazásával megteremteni a jogszerű adatkezelés feltételeit.
2024.06.27.
Dr. Miklós Péter adatvédelmi ügyvéd
Amennyiben adatvédelem területén adatvédelmi jogász segítségére van szüksége, vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeink egyikén:
Telefon: +36 30 648 5521
E-mail: dmp@dmp.hu
