Az adatvédelem és az AI kapcsolata rendkívül szoros, ezért is alkalmazandóak a GDPR által meghonosított fogalmak az AI területén is. Döbbenetes a változás az egyik leggyakoribb szó esetében, amely a GDPR szókészlet ranglistán dobogós. Ez a szó pedig nem más, mint az adatfeldolgozás, amely egy szempillantás alatt új tartalommal töltődött fel.
2022. év végéig tartó informatikai ókorban is, valamint az AI által formált jelenünkben egyaránt, az adatvédelmi dokumentációnak szabályoznia kellett azokat az informatikai programokat, amelyekben személyes adatokkal kezelése történt. Erre a legklasszikusabb példa a vállalatirányítási rendszerek működtetése.
Na most, ezek a “nyomógombos” programok, az általunk átruházott adatokat előre definiált műveletek által feldolgozzák. Tekintettel arra, hogy zárt végű programokról van szó, az eredmény előre definiált.
Itt szeretnénk elmondani, hogy megint igazolódni látszik az, hogy a történelem ismétli önmagát. A nyomógombos analógiát, mint az elavultságnak a jelzőjét, a Nokia mobiltelefonok honosították meg és tették alkalmazhatóvá. A Nokia még akkor is kitartóan gyártotta a nyomógombos telefonokat, amikor már az egész világ érintőképernyős telefonokat akart nyomogatni. A mostani informatikai korszakváltás határán is tehát, komfortosan alkalmazható a “nyomógombos” jelző azon elavulni készülő programokra, amelyek nem integráltak AI asszisztenst és teszik lehetővé azt, hogy a felhasználó által végrehajtott legjellemzőbb műveletsorok egy szóra végrehajthatóvá váljanak. Ez természetesen erőteljes felhasználói profilozást jelent, amely jelen cikknek nem témája, de figyelemfelhívásra érdemes tény.
Visszakanyarodva a témához, a “nyomógombos” programokon az adatfeldolgozó ugyanúgy a felhasználó volt, aki átadta az informatikai program részére az adatot és saját tevékenysége által a grafikus felhasználói felületet kezelve feldolgozta az adatot. Mivel új értelmet nyer minden az AI korszakban, ezért visszatekintve az informatikai ókorba ez egy “hamis” adatfeldolgozási tevékenység volt, hiszen az eredmény eléréséig a felhasználó volt a feldolgozás vezérlője.
Ez a lényeges vezérlő elem, amely álláspontunk szerint a kulcs, már hiányzik az AI asszisztensek által irányított feldolgozásban, hiszen a felhasználó természetes nyelvi utasítással kiadja a végrehajtandó parancsot, azonban a feldolgozás folyamatának már nem aktív részese.
Az AI térhódításával az adatfeldolgozás folyamata alapjaiban változik meg. Az ember, aki korábban aktív részese volt ennek a folyamatnak, most passzív szemlélővé válik. A vezérlés átadása az AI-nak új fejezetet nyit az adatvédelem történetében, és komoly kihívások elé állít bennünket. A vállalatoknak és szervezeteknek proaktívan kell felülvizsgálniuk adatvédelmi gyakorlataikat, és biztosítaniuk kell, hogy azok megfeleljenek az AI kor kihívásainak. A felhasználóknak pedig tisztában kell lenniük azzal, hogy adataik hogyan kerülnek felhasználásra az AI rendszerekben, és milyen jogokkal rendelkeznek adataik védelme érdekében.
Az AI rendszerek képességei messze túlmutatnak az egyszerű adatfeldolgozáson, így a felhasználói profilalkotástól a prediktív analitikáig számos olyan területet érintenek, amelyek fokozott adatvédelmi kockázatokat hordoznak.
Az adatvédelmi dokumentációknak világosan és átláthatóan kell bemutatniuk, hogyan használják fel a mesterséges intelligenciát az adatok feldolgozására, és milyen garanciákat nyújtanak az egyének jogainak és szabadságainak védelmére. Ezáltal biztosítható csak, hogy az AI technológia előnyei az adatvédelem alapelveivel összhangban kerüljenek kiaknázásra.
2024.10.02.
Dr. Kozsla László, AI Officer
Dr. Miklós Péter, adatvédelmi jogász
