A tankönyvi definíció szerint a kommunikációs folyamat egy olyan cselekménysorozat, amelynek során információáramlás illetve információcsere történik. A feladó (adó) egy jelrendszer (kód) segítségével formába önti (kódolja) az információt (üzenetet), amely egy csatornán keresztül eljut a vevőhöz (címzetthez), aki az üzenetet dekódolja (értelmezi),majd visszacsatol (választ küld).
2022 év vége előtt, az átlag felhasználó számára zárt végű informatikai programok álltak rendelkezésre, azaz olyan programok, amelyek előre definiált logika alapján működőnek és meghatározott cél elérést szolgálják. Pragmatikusan szemléltetve : az excel számol, a word szöveget szerkeszt, a powerpoint prezentál.
A programokkal, azaz a címzettekkel való kommunikációt a felhasználó (adó) számára grafikus felhasználói felület biztosítja (számtalan gombbal), amely a felhasználói kommunikációs csatorna szerepét töltik be. Magával a programmal pedig, annak programozója, az adott speciális programozási nyelv segítségével kommunikál a programozói kommunikációs csatornán keresztül. Ez a kommunikáció teszi lehetővé a programozó számára a program létrehozását, módosítását és karbantartását.
A klasszikus helyzet szerint tehát, a programozónak egy programozási jelrendszert kellett megtanulnia, míg a felhasználónak a grafikus felhasználói felületen elhelyezett és előre definiált funkciókat végrehajtó gombok kezelését, ahhoz, hogy a programmal kommunikálni lehessen.
A kötött kommunikációs jelrendszer következménye a kötött információáramlás is, hiszen a felhasználó (adó) által a program (címzett) részére átadni kívánt információk körét előre meg kellett határozni. Enélkül a felhasználói kommunikációs csatorna a grafikus felhasználói felület nem működött volna. Excel-el nem lehet szöveget szerkeszteni, míg word-el nem lehet pivot táblákat létrehozni.
Ez a többrétű korlátozottság azonban egycsapásra megváltozott az Ai korszak eljövetelével. A hagyományos, grafikus felhasználói felületre épülő, gombok és menük által vezérelt interakciók helyét fokozatosan átvette egy új paradigma: a természetes nyelvi kommunikáció. Ez a váltás alapjaiban változtatja meg az informatikai kommunikációt, a felhasználó és programozó, valamint a címzett kapcsolatát. Ahelyett, hogy a felhasználóknak meg kellene tanulniuk egy adott program (címzett) bonyolult kezelőfelületét, most már egyszerűen beszélgethetnek egy szuperintelligens központi programmal, természetes nyelven kifejezve igényeiket és utasításaikat.
Ezek a szuperintelligens programok, mint például a ChatGPT, lehetővé teszik, hogy a felhasználók a számítógéppel úgy kommunikáljanak, mintha egy másik emberrel beszélnének. Ez a „gomb nélküli” interakció sokkal intuitívabb és könnyebben elsajátítható, mint a hagyományos módszerek.
A fejlesztőknek pedig nem kell meghatározniuk az összes lehetséges felhasználói interakciót, és végeredményt, hanem az dinamikusan változhat. Ez a dinamizmus és kötöttség nélküliség vezet el minket oda, hogy a szuperintelligens programok nyílt végűek, azaz a kommunikációs folyamat során átadott információkból elérhető eredmény, a promtok és a különböző finomhangolási technikák függvényében szinte korlátlanul alakítható. A felhasználó így sokkal nagyobb szabadságot élvez, és a program sokkal rugalmasabban képes reagálni az egyedi igényekre.
Ez a korlátlan információáramlás azonban új veszélyeket is rejt magában. Míg korábban a programok csak az előre meghatározott kereteken belül tudtak működni, most a felhasználók akaratlanul is olyan adatokat oszthatnak meg, amelyeket korábban nem szándékoztak. Ez különösen érzékeny személyes információk vagy bizalmas üzleti adatok esetén jelenthet problémát.
A „gomb nélküli” jövő megvalósításával párhuzamosan kiemelt fontosságú a biztonsági és adatvédelmi kérdések kezelése. A felhasználóknak tudatosan kell kezelniük az általuk megosztott információkat, és tisztában kell lenniük a lehetséges kockázatokkal.
Összegezvén a fentebbieket: Az AI által vezérelt, természetes nyelvi kommunikáció alapjaiban változtatja meg az informatikai interakciót, felszabadítva azt a korábbi korlátok alól. A „gomb nélküli” jövő óriási lehetőségeket rejt, de egyben új kihívásokat is támaszt a biztonság és az adatvédelem terén. Ezen kihívások sikeres kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázhassuk az új technológia előnyeit, és egy biztonságosabb, hatékonyabb és felhasználóbarátabb digitális környezetet teremtsünk.
2024.09.20.
Dr. Kozsla László – AI officer
Dr. Miklós Péter – adatvédelmi jogász
