A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (továbbiakban: NAIH) a helyi önkormányzatok által 2022. évben az információszabadság kapcsán benyújtott megkeresései alapján kibocsátott és nyilvánosságra hozott állásfoglalásait ismertetjük.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az Amplifon-ügyben, illetve a Magyar Éremkibocsátó-ügyben direkt marketing tevékenységet folytató adatkezelők jogellenes adatkezelése kapcsán hozott határozatában megállapított magas összegű -Amplifon-ügyben: 80 millió Ft; a Magyar Éremkibocsátó-ügyben:30 millió Ft – adatvédelmi bírság kiszabását az alább kifejtett körülmények alapozták meg.
Az Európai Adatvédelmi Testület (European Data Protection Board, a továbbiakban: EDPB) 04/2022 számmal kiadott iránymutatása az adatvédelmi bírságok szabályainak értelmezésével foglalkozik. Cikksorozatunk második részében ezen iránymutatásnak az adatvédelmi bírság összegének kiszámítási módszerével, az egyidejű jogsértésekkel és a GDPR 83. cikk (3) bekezdésének alkalmazásával foglalkozó részét vizsgáljuk az adatvédelem kapcsán.
Az Európai Adatvédelmi Testület (European Data Protection Board, a továbbiakban: EDPB) 04/2022 számmal kiadott iránymutatása az adatvédelmi bírságok szabályainak értelmezésével foglalkozik. Cikksorozatunk első részében ezen iránymutatásnak az első fejezetét mutatjuk be, mely az iránymutatás jogi keretével, céljával, hatályával, illetve alkalmazhatóságával foglalkozik. Fontos kiemelni, hogy az iránymutatás szövege még nem végleges, számos konzultációs beadvány érkezett hozzá.
A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) közzétette a Google Analytics használatával kapcsolatos, gyakori kérdéseket és válaszokat tartalmazó állásfoglalását, amely magában foglalja az azzal kapcsolatos ellentétes álláspontokat, lehetséges alternatív megoldásokat, valamint tartalmaz egy, az adattovábbításra vonatkozó szabályokkal összhangban álló látogatottság-mérésre alkalmas megoldás használatára vonatkozó útmutatást is.
A GDPR 4. cikke alapján adatkezelő az, aki az adatkezelés célját és eszközeit maga (önálló adatkezelő) vagy mással együtt (közös adatkezelő) meghatározza. Adatfeldolgozónak pedig az minősül, aki más nevében kezel személyes adatokat. Ennek alapján amennyiben egy társaság megállapodik egy másik társasággal – amely tipikusan valamely külső szolgáltatást nyújt – és megbízási szerződés keretében folyamatosan végzi az általa vállalt tevékenységet, ebben a szerződésben pedig a megbízó határozza meg az adatkezelés érdemi körülményeit, abban az esetben adatfeldolgozásról beszélünk.