Az Európai Bizottság 2020-ban kiadott Fehér Könyv a mesterséges intelligenciáról (https://commission.europa.eu/publications/white-paper-artificial-intelligence-european-approach-excellence-and-trust_en) egy ambiciózus és grandiózus tervet vázolt fel, amely szerint Európa a mesterséges intelligencia globális vezetőjévé válhat, miközben olyan „kiválósági és bizalmi ökoszisztémát” épít ki, amely az európai értékekre építve biztosítja a technológiai fejlődést. A papíron mindez impozáns és jövőbe mutató volt – de négy év elteltével, az AI Act megalkotása után, érdemes kritikus szemmel végigvenni, mi valósult meg ebből az elképzelésből.
1. Európa technológiai lemaradása – A valóság kegyetlen tükrében
Az európai Fehér Könyv egy olyan technológiai vezető szerepet vizionált, amelyben Európa a mesterséges intelligencia és az adatgazdaság élvonalába kerül. A valóság azonban az, hogy Európa messze lemaradt, és továbbra is szenved a széttagolt, lassú fejlődéstől. Míg az USA és Kína már milliárdokat fektetett AI-rendszerekbe és azok gyakorlati alkalmazásába, az Európai Unió még mindig szabályokat gyárt, és bürokratikus akadályokkal szorítja meg a saját fejlődését. Az európai AI-projektek nagy része még mindig csak tesztfázisban van, miközben Kínában már a városok mindennapi működésének szerves részei az AI-vezérelt rendszerek. A Fehér Könyv célkitűzései egyszerűen nem tartanak lépést a globális verseny valóságával.
2. A szabályozás béklyói – Európa a saját kereteibe zárva
Az EU szabályalkotási megközelítése inkább hátráltatja, mintsem segíti a technológiai innovációt. A Fehér Könyvben megfogalmazott szigorú szabályozási keretek, amelyek az emberi méltóság és a magánélet védelmét helyezik előtérbe, gyakorlatilag bénító hatással bírnak a fejlesztésekre. Miközben az Egyesült Államok és Kína olyan gyors tempóban fejlesztik az AI-rendszereket, amelyet nehéz követni, Európa túlszabályozott és túlbürokratizált folyamatai megkötik az innovátorok kezét. Ahelyett, hogy az EU előre menne a technológiai fejlődés útján, inkább saját magát lassítja le. Az eredmény? Egy szabályozási kényszerzubbonyban vergődő kontinens, amely nem tud versenyezni a globális AI-gigászokkal.
3. A bizalmi ökoszisztéma – Valóság vagy illúzió?
A Fehér Könyv egyik központi eleme az úgynevezett „bizalmi ökoszisztéma”, amelynek célja, hogy a polgárok bizalmát növelje a mesterséges intelligencia rendszerei iránt. Azonban mennyire reális elvárni, hogy a polgárok teljes mértékben bízzanak az AI-ben? Az algoritmusok olyan összetettek, hogy gyakran maguk a fejlesztők sem értik teljesen a működésüket. Hogyan lehet akkor ezeket az AI rendszereket teljesen átláthatóvá és szabályozottá tenni? A valóság az, hogy az AI átláthatóságának elvárása illúzió – és ez az illúzió lassítja Európa lépéseit, miközben más nemzetek bátran előre haladnak.
4. KKV-k és az AI – Álmodozás a valóság helyett
A Fehér Könyv egyik legnagyobb ígérete az volt, hogy a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára is elérhetővé teszik az AI-t, hogy azok termelési és innovációs kapacitásait növeljék. De a valóságban a KKV-k túlnyomó része nem rendelkezik sem az anyagi, sem a technológiai forrásokkal ahhoz, hogy komoly résztvevői legyenek az AI-fejlesztésnek. Míg a nagyvállalatok képesek befektetni az AI-be, a KKV-knek azonnali üzleti célokat kell előtérbe helyezniük, amelyek rövid távú megtérülést biztosítanak. Az AI technológia, bármennyire is kecsegtető hosszú távon, egyszerűen túl költséges és összetett a kisebb vállalkozások számára, még akkor is, ha bizonyos támogatások elérhetők számukra. Az EU ezen a területen is csak ábrándokat kerget, nem pedig reális célokat tűz ki.
5. Európa a nemzetközi verseny árnyékában – Tehetetlenség a színpad szélén
Az EU mindent megtesz, hogy szabályozásával és jogalkotásával fenntartsa a biztonságot és az etikai normákat. Ez dicséretes, de közben Európa kirekeszti magát a globális versenyből. Kína és az USA kevesebb korlátozással működtetik AI-rendszereiket, sokkal gyorsabban tudnak piacra vinni innovációkat, míg Európa a szabályok és etikai dilemmák útvesztőjében téblábol. A nemzetközi verseny kegyetlen és gyorsan változik – Európa viszont mintha még mindig azon gondolkodna, hogy hogyan kezdje el az AI forradalmát, miközben mások már rég építik a jövőt.
Összegzés – Mi marad Európának?
Az EU Fehér Könyv az AI-ről egy szép, ám végső soron elérhetetlen utópiát festett le. A valóság az, hogy Európa túlságosan lassan reagál a technológiai változásokra, és miközben az alapelvek és értékek fontosak, ezek önmagukban nem elegendőek a globális versenyben való helytálláshoz. Míg Európa szabályozásokat és etikai kereteket alkot, addig Kína és az Egyesült Államok már megvalósítják a mesterséges intelligencia rendszereket, amelyek formálják a jövőt.
Ez a szép jövőkép, amit a EU Fehér Könyv festett, nem több egy távoli álomnál – hacsak nem cselekszik Európa sokkal gyorsabban és hatékonyabban. Az AI forradalom itt van, és most kell cselekedni, különben Európa a globális mesterséges intelligencia piacnak csupán egy passzív szemlélője lesz, nem pedig aktív résztvevője.
2024.10.16.
Dr. Kozsla László, AI Officer
Dr. Miklós Péter, adatvédelmi jogász
Amennyiben az AI vagy az adatvédelem területén segítségére van szüksége, vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeink egyikén:
Telefon: +36 30 648 5521
E-mail: dmp@dmp.hu
