A Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH vagy Hatóság) alatt, NAIH-2629-2/2022 ügyszámon közzétett állásfoglalásában egy magyarországi közös önkormányzati hivatal jegyzőjének a hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók adatainak – ezek között a köztisztviselőt/munkavállalót megillető szabadságnapok és a ki nem vett szabadságok száma – közérdekű adatigénylés keretében történő továbbíthatóságára vonatkozó konzultációs kérdésére adott választ. Jelen cikkünkben áttekintjük és összefoglaljuk a Hatóság főbb megállapításait az adatvédelem, illetve információszabadság szemszögéből.

1. A Hatóság állásfoglalása

A NAIH álláspontja értelmében az Infotv. 26. § (2) bekezdésében foglalt, a közérdekből nyilvános személyes adatok terjeszthetőségére vonatkozó célhoz kötöttség elvére tekintettel a közérdekű adatigénylés teljesítése akkor lehetséges, ha az érintett személy munkaköréből adódóan a közös önkormányzati hivatal mint közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személynek minősül. A Hatóság továbbá kifejtette, hogy a köztisztviselőket/munkavállalókat megillető olyan szabadságnapokra vonatkozó adatok adhatók ki az adatigénylőnek, amelyek az érintett személyek hivatali pozíciójával, megbízatásával, kinevezésével, besorolásával összefüggésben kerülnek megállapításra. Azon pótszabadságnapok száma azonban, amely a foglalkoztatottakat személyes élethelyzete vagy gyermekei száma alapján illeti meg, nem minősülnek közérdekből nyilvános adatoknak, így nem hozhatók nyilvánosságra.  A ki nem vett szabadságok napja pedig legfeljebb összesített anonimizált adatszolgáltatás keretében ismerhető meg adott szervezeti egységre vonatkozóan. A NAIH ezzel kapcsolatosan felhívja a figyelmet arra is, hogy amennyiben az adott szervezeti egység munkatársainak száma nem haladja meg a négy főt, akkor a felfedési kockázat miatt javasolt a kis létszámú szervezeti egységeket összevontan kezelni. Egy másik konzultációs kérdés arra irányult, hogy az adatigénylés keretében egyszerre valamennyi köztisztviselőre/munkavállalóra vonatkozó adat – például az illetmény – név szerint kiadható-e az adatigénylőnek. A Hatóság e körben kifejezte, hogy kis létszámú foglalkoztatotti kör esetén az adatok egyes személyekre vonatkozó bontásban külön-külön is kikérhetők, nagyobb személyi kört magában foglaló szervezeti egység esetén azonban a közérdekű adatigénylés célja anonimizált, összesített adatok szolgáltatásával is elérhető, ezért a nagy mennyiségű foglalkoztatotti személyes adat, külön-külön név szerinti bontásban történő összegyűjtése, valamint szolgáltatása túlzott adatvédelmi kockázatot hordozhat magában.

2. Észrevételeink az információszabadság vonatkozásában

A közfeladatot ellátó szervek kezelésében lévő személyes adatok igénylésére irányuló kérelmeket a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott feltételek fennállása esetén az adatkezelőnek teljesítenie kell. Ezek a közérdekből nyilvános személyes adatok, amelyeket a törvény közérdek miatt nyilvánosan megismerhetőnek, hozzáférhetőnek minősít, – köztisztviselők esetében például a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 179. § értelmében a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, besorolása, illetménye, vezetői kinevezése, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata. A közérdekű adatigénylés teljesítésével összefüggésben kiemelendő azonban – ahogyan erre a NAIH is felhívja a figyelmet a jelen cikkünkben ismertetett állásfoglalásában -, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekű adatigénylés célja a közhatalom működésének és a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatósága, mivel ehhez társadalmi érdek fűződik. Ettől eltérő célból a közérdekből nyilvános személyes adatok terjesztése nem minősül jogszerűnek és az adatkezelőkre hárul minden egyes közérdekű adatigénylés részletes vizsgálatával, valamint annak meghatározásával kapcsolatos felelősség, hogy az adott adatigénylés milyen formában és intézkedések mellett teljesíthető anélkül, hogy az adatvédelmi kockázatokat vetne fel, vagy teret engedne a szolgáltatott adatok olyan jellegű terjesztésének vagy felhasználásának, amely nem arányos azzal a közérdekkel, amelyet a közérdekű adatigénylés szolgál.

Amennyiben kérdése van az információszabadság témakörében, vagy szüksége van adatvédelmi és adatkezelési tanácsadás szolgáltatásunkra, keressen minket a lenti elérhetőségeink egyikén:

Miklós Péter – adatvédelmi jogász

Telefon: +36 30 648 5521
E-mail: dmp@dmp.hu

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr. Miklós Péter Ákos egyéni ügyvéd (székhely: 1028 Budapest, Piszke utca 14., adószám: 42982117-2-41, KASZ szám: 36079442) tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. A honlapon elérhető blogbejegyzések, cikkek nem minősülnek konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak. Célja, hogy az érdeklődő tájékozódni tudjon Dr. Miklós Péter Ákos egyéni ügyvéd szakterületeiről. A honlap a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) Elnökségének "Az ügyvédi honlap tartalmáról" szóló 2/2001 (IX.3.) számú állásfoglalásának, valamint a MÜK 6/2018. (III. 26.). számú szabályzatának 10. fejezetében leírtak figyelembevételével készült.  Jogi közlemény.

Honlapkészítés: ZK DESIGN - Ügyvédhonlap