A visszaélés-bejelentési rendszer (whistle blowing) szabályozása és gyakorlati kérdéseiről szóló korábban, a visszaélés-bejelentés kapcsán megjelent cikkünkben ismertettük az Európai Parlament és a Tanács (EU) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 (2019. október 23.) irányelvének (a továbbiakban: „Irányelv”) rendelkezései folytán az uniós tagállamok jogrendszerébe építendő visszaélés-bejelentési szabályozást (whistle blowing). Korábbi cikkünkben a hazánkban jogszabályba ültetendő visszaélés-bejelentési rendszer legfontosabb elemeit, jellemzőit a T/3089. számú, ’A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról’ szóló 2023. február 28. napján előterjesztett törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) alapján elemeztük. Korábbi cikkünk megjelenése óta a köztársasági elnök 2023. április 21. napján visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot, majd 2023. május 23. napján az Országgyűlés módosító javaslat elfogadását követően aláírásra megküldte a köztársasági elnöknek a T/3089/17. irományszámú elfogadott törvény szövegét (a továbbiakban: aláírásra megküldött törvény), amely végül nem került elfogadásra és a törvényjavaslat eredeti megszövegezése vált véglegessé. Jelen cikkünkben a módosító javaslat azon legfontosabb tartalmára térünk ki, amely a törvényjavaslat lényeges tartalmi változásait eredményezhette volna a módosítások elfogadása esetén, végül összefoglaljuk az elfogadott, végleges törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit. A véglegesen elfogadott jogszabály a 2023. évi XXV. törvény, mely 2023. július 24. napján lép hatályba.
1. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséért felelős személy vagy szervezeti egység jogállása
Az eredeti törvényjavaslat 19. § (1) bekezdése értelmében a belső visszaélés-bejelentési rendszert a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, e feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység működtetheti. Az aláírásra megküldött törvény szerint e személy vagy szervezeti egység vonatkozásában nem feltétel, hogy a visszaélés-bejelentési rendszerrel kapcsolatos feladatkörében ne legyen utasítható – ehelyett az a feltétel, hogy pártatlan legyen. Ezzel kapcsolatosan megjegyezzük, hogy bár mindkettő megszövegezés végső soron azt a célt szolgálja, hogy a foglalkoztató a bejelentések kezelésére elfogulatlan személyt jelöljön ki, az eredeti törvényjavaslat megszövegezése biztosította, hogy a visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséért felelős vagy felelősök teljes személyi függetlenséggel rendelkezzenek a foglalkoztató szervezetétől felettük gyakorolható utasítási jog hiányában. A pártatlanság, mint követelmény kapcsán felmerül, hogy egy olyan személy kerül kijelölésre, aki munkaviszonyából vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyából adódóan alárendelt szerepben van a munkáltatója szervezetével szemben.
2. Bejelentők körének bővülése
Az aláírásra megküldött törvény kibővítette a bejelentés megtételére jogosult személyek körét azzal, hogy míg az eredeti törvényjavaslatban a belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett (leendő partner), már szerződéses kapcsolatban álló (jelenlegi partner) vagy szerződéses kapcsolatban állt (volt partner) vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve beszállító felügyelete és irányítása alatt álló személy, a módosító javaslat hozzáteszi, hogy megbízott partner felügyelete és irányítása alatt álló személy is bejelentést tehet. E rendelkezés folytán a bejelentés megtételére jogosult személyek köre kiterjedt a megbízási jogviszony keretében a foglalkoztatónál tevékenységet végző személyekre a vállalkozói típusú szerződéses jogviszonyban állók mellett.
3. Munkáltatói intézkedés alkalmazásának kizárása a foglalkoztató által hozott magatartási szabályok tekintetében
Az eredeti törvényjavaslat 23. § (3) bekezdése szerint (3) a foglalkoztatónak lehetősége van arra, hogy ha a részére tett bejelentésben foglalt bármely magatartás a bejelentés vizsgálata alapján nem bűncselekmény, de sérti az olyan magatartási szabályokat, amelyeket a foglalkoztató szervezet saját maga alkotott meg közérdek vagy nyomos magánérdek védelme érdekében, akkor a vonatkozó munkajogi jogszabályi rendelkezések tiszteletben tartásával a bejelentéssel érintett foglalkoztatottal szemben munkáltatói intézkedést alkalmazzon. Az aláírásra megküldött törvény szövege e rendelkezést teljes egészében elvetette, tehát munkáltatói intézkedés a bejelentés alapján nem alkalmazható a foglalkoztató saját magatartásai szabályainak megszegésével összefüggésben.
4. Adatkezelést érintő rendelkezések a visszaélés-bejelentési rendszer kapcsán
4.1. Adatkezeléssel érintettek körének kiterjesztése
Az eredeti törvényjavaslat 26. § (1) bekezdése szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között a bejelentőnek és annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, vagy aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai – ideértve a különleges adatokat és a bűnügyi személyes adatokat is – kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők, és a bejelentés kivizsgálásában közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, illetve külső szervezet részére továbbíthatóak. Az aláírásra megküldött törvény szövege ehhez képest az adatkezeléssel érintett személyek tekintetében megszüntette a vagylagosságot és mindkét fenti személyi kör adatainak kezelésére lehetőséget ad.
4.2. Adattovábbítás korlátozása
Az eredeti törvényjavaslat és az aláírásra megküldött törvény szövegének 26. § (5) bekezdése értelmében a belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, a törvényjavaslatban foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.
5. A bejelentők az aláírásra váró törvényszöveg szerint
Korábbi cikkünk alapján jelen pontban listaszerűen összefoglaljuk, hogy ki jogosult bejelentés megtételére a belső visszaélés-bejelentési rendszerben:
- a szervezet által foglalkoztatott személy,
- a szervezetnél volt foglalkoztatott,
- olyan személy, akinek a szervezetnél még csak foglalkoztatásra irányuló felvételi folyamata indult el
- egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztató szervezettel szerződéses kapcsolatban áll, vagy ha a szervezet tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkezik,
- a foglalkoztató szervezet ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagokat is,
- a szervezet szerződéses partnerei, sőt volt partnerei (vállalkozók, alvállalkozók, beszállítók és az ő felügyeletük, irányításuk alatt álló személyek),
- a szervezet gyakornokai és önkéntesei, illetve volt vagy leendő gyakornokai és önkéntesei.
6. A bejelentés tartalma és elintézése
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére köteles szervezet a részére tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. Szóbeli bejelentések esetén a szervezetnek szó szerint írásba kell foglalnia a bejelentést. Az írásbeli visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani a bejelentés elintézésével összefüggő eljárási és adatkezelési szabályokról. A szervezet a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására – hogyha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor a szervezetnek intézkedni kell a feljelentés megtételéről.
7. Adatkezelésre és a titoktartásra vonatkozó szabályok a bejelentő védelme érdekében
A bejelentőnek és annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, vagy aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai – ideértve a különleges adatokat és a bűnügyi személyes adatokat is – kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők, és csak a bejelentés kivizsgálásában közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, illetve külső szervezet részére továbbíthatóak.
Biztosítani kell, hogy a bejelentő személyes adatait a bejelentést kivizsgáló személyeken kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, és azokat nem oszthatják meg a foglalkoztató egyetlen más szervezeti egységével vagy munkatársával sem. A bejelentésben érintett személyt – azaz akire a bejelentés vonatkozik – a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról, ahogyan tájékoztatni kell a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személyt is.
Amennyiben a bejelentések kezelését bejelentővédelmi ügyvéd végzi, a bejelentést a visszaélés-bejelentési rendszert működtető foglalkoztató szervezethez – tehát a megbízójához – továbbítja, de a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatok tekintetében titoktartásra köteles, ezért a bejelentésnek a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot nem tartalmazó kivonatát küldi meg a megbízónak. A bejelentő személyazonosságát a bejelentővédelmi ügyvéd nem fedheti fel a foglalkoztató szervezet előtt, kivéve, ha a bejelentő erre engedélyt adott.
A bejelentővédelmi ügyvéd tevékenységéről részletesen korábbi cikkünk 3. pontjában olvashat.
Amennyiben tanácsadásra van szüksége a visszaélés-bejelentéssel (whistle blowing) kapcsolatosan, vagy az adatvédelem területén, keressen minket lenti elérhetőségeink egyikén!
Miklós Péter – adatvédelmi jogász
