Egy közfeladatot ellátó szerv tagja, beadványt adott be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (továbbiakban: Hatóság), melyben kikérte annak véleményét, állásfoglalását. Ez a szerv talajszennyezésre vonatkozó hatósági eljárást folytat, és környezeti adatokat kezel. Az eljárás során kezelt adatok közlésével, nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) értelmezésével kapcsolatban tette fel alábbi kérdéseit:
1.
Jogszabályba ütköző-e, ha ezen szerv tagjaként annak tevékenységével kapcsolatosan a kérelmező, mint magánszemély véleményt fogalmaz meg az online közösségi oldalon, nagy nyilvánosság előtt?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) általános magatartási követelményeket fogalmaz meg a munkavállalónak a 8. § bekezdéseiben. Így például a munkavállaló a véleménynyilvánításhoz való jogát nem gyakorolhatja a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon. Továbbá a munkavállaló nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására. Ezek vonatkoznak a munkavállaló munkaidején túlra is.
A közfeladatot ellátó szerv jogosult és köteles a környezetszennyező tevékenységgel kapcsolatos hatósági eljárásban, a munkája során keletkező közérdekű adat nyilvánosságra hozatalára az Infotv. vagy arra vonatkozó más jogszabályi rendelkezések alapján. A szerv dönthet többek közt a kötelező közzétételi kötelezettség teljesítése során az adatok nyilvánosságra hozatalról. A döntési jogkörben eljáró szakmai vezető dönthet a környezeti adat kiadásáról, hivatalos nyilvánosságra hozataláról vagy – indokolási kötelezettség mellett – annak megtagadásáról az Infotv. vagy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezései alapján. De a közfeladatot ellátó szerv eljárása során készített vagy rögzített, a végső döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem lehet nyilvános.
Tehát amennyiben ez a személy a közfeladatot ellátó szerv beosztott alkalmazottja – vagyis munkavállalója – őt kötik a munkakörében alkalmazandó jogszabályok és a munkaköri kötelezettségből adódó titoktartási szabályok, így „magánszemélyként” nem tehet közzé a szerv tevékenységével kapcsolatos adatot jogszerűen, többek közt azért sem, mivel a szerv tevékenységét illetően a kérelmező nem magánszemélynek minősül, hanem a közfeladatot ellátó szerv feladatkörében eljáró személynek. Az adatok a közfeladatot ellátó szerv általi nyilvánosságra hozatalt követően azonban szabadon terjeszthetők, ugyanakkor a munkajogi szabályok még ekkor is vonatkoznak a munkavállalóra (véleménynyilvánítás jogának korlátozása).
2.
Jogszabályba ütköző-e, ha a szerv tagjaként annak tevékenységével kapcsolatosan a kérelmező, mint magánszemély bizonyítékkal alátámasztott tényt közöl az online közösségi felületen, nagy nyilvánosság előtt vagy bizonyítékot hoz nyilvánosságra?
Erre a kérdésekre a Hatóság ugyancsak igenlő választ adott, visszautalva a 2. kérdésnél kifejtett válaszára, kiemelve, hogy a munkavállalót az Mt. 8. §-a itt is kötelezi az adatok közzétételét követően.
3.
A konkrét talaj-, és környezetszennyezéssel kapcsolatos hatósági eljárások alkalmával a közfeladatot ellátó szerv munkája során keletkezett és felhasznált adatok, bizonyítékok az Infotv. alapján közérdekű adat, illetve közérdekből nyilvános adat fogalmát töltik be?
Ezeknek a hatósági eljárásoknak egy, akár a település további ingatlanjait is veszélyeztető talajszennyezés, valamint egy a településen üzemelt vagy jelenleg is üzemelő telepengedéllyel nem rendelkező, de telepengedély-köteles, potenciálisan környezetszennyező tevékenységet folytató vállalkozás volt a tárgya. Ezen eljárások alatt keletkezett és felhasznált környezetei adatokat a kérelmező elgondolása szerint nyilvánosságra lehetne hozni, hogy figyelmeztesse a lakosságot a környezetszennyezés veszélyére.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 51. § (1) bekezdésében kimondja, hogy a környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó adatok a közérdekű adatokra vonatkozó jogszabályok szerint kezelendők. A közérdekű adatokra vonatkozó szabályokat többek közt az Infotv. 26-37. §-a szabályozza.
Az adatvédelmi biztos egy ajánlásában megállapította, hogy a környezet állapotával összefüggő adatok nyilvánossága azért nagy jelentőségű, mert a környezetet károsító tevékenység hatásai mindenkit sújtanak, a még meg nem született generációkat is ideértve, és mert az esetek jelentős hányadában visszafordíthatatlan károsodást okozhatnak.
A fentiek értelmében a Hatóság válaszában megállapította, hogy ezek az adatok környezeti információra vonatkozó adatok így közérdekű adatoknak minősülnek.
4.
Amennyiben a 4. kérdésben megjelölt adatok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala jogszabályba ütközik-e?
A válaszban a Hatóság részben visszautal a 2. kérdésre adott válaszára (a munkajogi magatartási szabályokba és más eljárási szabályokba ütközésre tekintettel), mely szerint jogszabályba ütköző lenne ezen adatok nyilvánosságra hozatala, ha azt nem maga a közfeladatot ellátó szerv teszi. Az adat kiadását, illetve közzétételét követően szabadon terjeszthető.
5.
A közfeladatot ellátó szerv tagjaként dolgozó személynek kizárólag a közfeladatot ellátó tevékenységére vonatkozóan, kizárólag közfeladatának ellátásával összefüggésben, mely adatai (név, pozíció, rang, beosztás, telefonszám, e-mail cím stb.) hozhatóak nyilvánosságra úgy, hogy az jogszabályba ne ütközzön?
A közérdekből nyilvános személyes adatok tekintetében fontos kiemelni, hogy ezen adatok bármennyire is közérdekű adatnak tűnnek attól még személyes adatok. A GDPR-ban szereplő célhoz kötött adatkezelés elve tehát ezen adatok kapcsán is alkalmazandó, azok nem használhatók fel visszaélésszerűen, például valamely konkrét személy elleni – közfeladatával össze nem függő – személyes támadásra vagy személyes konfliktusok kezelésére.
Összefoglalás
A Hatóság állásfoglalása alapján láthatjuk, hogy a környezeti adatok nyilvánossága rendkívül fontos, ám azok csak a közfeladatot ellátó szerv megfelelő eljárásával hozhatók nyilvánosságra. Ezért az minden esetben jogszabályba ütközik, ha alkalmazottként ilyen adatokat teszünk közzé még akkor is, ha úgy érezzük lényeges információ lehet a közérdek számára. Ha magánszemélyként környezeti információkat szeretnénk megtudni azt online az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisából az Ügyfélkapun keresztül tudjuk kérelmezni.
A cikk a NAIH-606-2/2024-es ügyiratszámú állásfoglalásból készült.
Dr. Miklós Péter, adatvédelmi ügyvéd
Varga Benedek
2024.08.09.
Amennyiben adatvédelem területén adatvédelmi ügyvéd segítségére van szüksége, vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeink egyikén:
Telefon: +36 30 648 5521
E-mail: dmp@dmp.hu
