Jelen cikkünkben, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-1644-19/2023 ügyszámú állásfoglalását szeretnénk bemutatni. A Hatósághoz bejelentés érkezett, amelyben egy közös önkormányzati hivatal jegyzője panaszt nyújtott be egy köztemetőben magánszemély által, a hozzátartozójának síremléke mellett elhelyezett kamerával folytatott kamerás megfigyelés jogszerűségével kapcsolatban.
Tényállás a kamerás megfigyelés kapcsán
A szóban forgó kamera és az annak energiaellátását biztosító napelem a síremlék melletti, körülbelül négy méter magas fém oszlop tetején került rögzítésre, az eszköz kép- és hangfelvétel internetes továbbítására, kétirányú kommunikációra is alkalmas volt. Először a jegyző a kamerát tartó oszlopra felhívást helyezett el, amelyben felhívta a „kamera elhelyezőjét, üzemeltetőjét (adatkezelőt) a kamera 5 napon belül történő leszerelésére”. Ezt követően a feltételezett adatkezelő telefonon keresztül megkereste a jegyzőt és előadta, hogy a kamerát nem áll szándékában eltávolítani. Az ezt követő helyszíni ellenőrzés során a jegyző megállapította, hogy a kamera eltávolítására valóban nem került sor. Mindezekre tekintettel a jegyző a Hatósághoz fordult.
Vonatkozó jogforrások, jogi vélemények
A magánszemélyek által üzemeltetett kamerákkal kapcsolatban főszabály, hogy kizárólag magánterület kamerás megfigyelése jogszerű (például: saját tulajdonban, kizárólagos használatban álló ingatlant) figyelhet meg, így annak látószöge nem irányulhat sem közterületre, sem pedig más személy használatában, tulajdonában álló területre. Közterület megfigyelésére csak szűk körben van lehetőség, mivel ez a tevékenység sértheti a kamerával megfigyelt személy magánszféráját azáltal, hogy akár akarata ellenére is szerepel a felvételeken.
Nyitvatartási időben a temetőbe látogató személyeket nem szabad kamerás megfigyelés alá vonni, ugyanis a kamerák kifejezetten sértik az ott tartózkodó személyek emberi méltóságát. Mindazonáltal az adatvédelem szempontjából nyitvatartási időn kívül (tehát egy zárt temetőben) a rögzített felvételek szükséges ideig történő tárolása bizonyos esetekben– természetesen nem magánszemélyek, hanem annak fenntartója által üzemeltetett kamerák esetében – elviekben lehetséges lehet.
A Temető tv. 22. § (1) és (2) bekezdései értelmében a temetési hely felett – a nemzeti sírkertbe tartozó temetési hely, a hősi temetési hely, valamint a Temető tv. 40/I. § (5) bekezdése alapján a vallási közösség rendelkezése alá tartozó temetési hely kivételével – az rendelkezik, aki megváltotta. Több azonos jogállású örökös esetén – ellenkező megállapodásuk hiányában – a rendelkezési jog kizárólag együttesen gyakorolható. A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.
Az Alkotmánybíróság 529/B/1999 ügyszámú határozata alapján a temetési hely a temetőn belül az üzemeltető által kijelölt hely, tehát nem önálló ingatlan (földrészlet), ezért arra kizárt bárki részéről is a tulajdonszerzés. A határozat szerint a Temető tv. – a Temető tv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakból következően – arra sem ad lehetőséget, hogy a temetési helyre, mint a temető eszmei hányadára szerezzen tulajdonjogot az, aki a sírhelyet megváltja, azaz a törvényalkotó kizárta ezzel a temető egészének tulajdonosa és a sírhellyel rendelkezésre jogosult között a közös tulajdon keletkeztetésének lehetőségét.
A hatóság megállapításai
A hatóság megállapította, hogy:
– köztemető területén az adatkezelő hozzátartozójának síremléke mellett elhelyezett kamerával folytatott kamerás megfigyelés az adatkezelő hozzátartozójának síremlékére, a síremlék melletti közlekedő útra, valamint más síremlékekre is kiterjedt, amelynek során az adatkezelő csupán a szomszédos síremlékeket (részben) kitakaró megoldást (maszkolást) alkalmazott;
– a vizsgált adatkezelés GDPR 6. cikk (1) bekezdés szerinti jogalapját az adatkezelő a Hatóság kifejezett kérései ellenére sem támasztotta alá dokumentált módon;
– a vizsgálat során az adatkezelő nem mutatott be olyan körülményeket, amelyek alátámasztanák a kamera hangrögzítésének szükségességét;
– a kamerás megfigyelés lényeges körülményeiről, így annak terjedelméről, az adatkezelő személyéről elérhetőségéről semmilyen módon nem nyújtott tájékoztatást az érintettek részére;
– a temetési hely (sírhely) megváltásával a rendelkezésre jogosult nem szerez tényleges – az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett – tulajdonjogot a temetési hely (sírhely) felett; hanem csupán határozott időre szóló használati joggal rendelkezik;
– a Temető tv. 22. § (1) és (2) bekezdései értelmében a temetési hely feletti rendelkezési jog gyakorlása nem terjed ki kamera felszerelésére és üzemeltetésére.
Hatóság következetes gyakorlatában is kifejtetteknek megfelelően még a temető üzemeltetője sem figyelheti meg nyitvatartási időben a temetőben tartózkodó személyeket. Nyitvatartási időn kívül adatvédelmi szempontból lehetséges lehet, de a kamerák akkor sem irányulhatnának az egyes temetési helyek, síremlékek megfigyelésére, hanem a temető határán (a kerítés vonalában) és a temetőben található főbb csomópontok mentén kerülhetnének elhelyezésre.
Döntés a köztemetőben történő kamerás megfigyelés esetén
A Hatóság az Infotv. 56. § (1) bekezdése alapján felszólította az adatkezelőt, hogy soron kívül intézkedjen arról, hogy a köztemető területén a hozzátartozójának síremléke mellett elhelyezett kamerát üzemen kívül helyezze, a kamerásmegfigyelést megszüntesse; tekintettel arra, hogy még a kamera látószögének módosításával vagy további maszkolás, torzítás, digitális kitakarás alkalmazásával sem tehető jogszerűvé a vizsgált adatkezelés.
A Hatóság felszólítására adott válaszában az adatkezelő a Hatóság felszólításában rögzítetteket nem vitatta. Válaszához mellékelte a vizsgált kamera által készített módosított kameraképet, amely kamerakép alapján az adatkezelő további digitális kitakarást alkalmazott, azonban a vizsgálattal érintett kamerát nem helyezte üzemen kívül, a kamerás megfigyelést nem szüntette meg. Mivel a Hatóság ismételt felszólítását követően a köztemető területén az adatkezelő hozzátartozójának síremléke mellett elhelyezett kamerát az adatkezelő üzemen kívül helyezte, így a Hatóság a vizsgálatot lezárta.
2023.11.23.
Dr. Miklós Péter adatvédelmi ügyvéd
Bódi Bálint jogi munkatárs
