A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (továbbiakban: NAIH) a helyi önkormányzatok által 2022. évben az információszabadság kapcsán benyújtott megkeresései alapján kibocsátott és nyilvánosságra hozott állásfoglalásait alább ismertetjük:
I. Méltatlannak minősített képviselő mely adatai képezhetik köznyilvánosság tárgyát? (NAIH-7194-2/2022.)
A 2022. szeptember 1-én a NAIH-hoz (a továbbiakban: Hatóság) beérkezett kérdésben azzal kapcsolatban kértek állásfoglalást a Hatóságtól, hogy az önkormányzati képviselő méltatlanságának jogszerű megállapítása esetén milyen mértékben és részletességgel, mely adatok nyilvánosságra hozatala kapcsán áll fenn a választópolgárok tájékoztatáshoz való joga.
A Hatóság válaszában kifejtette, hogy az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az információszabadság érvényesülése garanciális kritériumát jelenti az állam átlátható működésének biztosítása érdekében. Azonban a közérdekű adatok nyilvánosságát a személyes adatok védelméhez fűződő, illetve egyéb más védett érdekek tiszteletben tartásával kell garantálni. A méltatlanság kérdését az önkormányzati képviselő testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés a) pontja alapján zárt ülés keretében tárgyalja, azaz csupán az ülés döntése képezi a nyilvánosság tárgyát. Ebből kifolyólag a Hatóság úgy ítélte meg, hogy a méltatlanság megállapításáról szóló testületi döntés általános közzétételi listában való közzétételével az önkormányzat eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének. A Hatóság álláspontja szerint a képviselő közfeladatot ellátó személyi minőségéből fakadóan a közfeladatellátással kapcsolatban felmerülő személyes adatai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, míg a magánéletével összefüggésben felmerülő személyes adatok továbbra is védelmet élveznek a nyilvánossággal szemben. Az adott kérdésben szükségszerűen azt kell megvizsgálni, hogy milyen típusú tevékenység alapozza meg a képviselő méltatlanságát, mivel az alapján ítélhető meg, hogy mely adatai milyen mértékben képezhetik nyilvánosság tárgyát.
II. A Hatóság állásfoglalása a közzétételi lista és az élő közvetítésen megjelenő név szerinti szavazás megjelenítésével kapcsolatban (NAIH-5501-2/2022.)
2022. május 24-én egy polgármester beadványában az alábbi kérdések tekintetében kérte a Hatóság állásfoglalását. Elsőként, hogy az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott név szerinti szavazás azonosságot mutat-e a tervezett egyedi – a szavazatok eredményeit képviselőkre név szerint lebontva tartalmazó – közzétételi listával, amennyiben igen létrehozható-e egy ilyen közzétételi lista. Továbbá kikérte a Hatóság véleményét, azzal kapcsolatban, hogy a nyílt ülések élő közvetítése esetén közvetíthetőek-e a szavazatokat név szerinti bontásban megjelenítő kijelző adatai.
Az egyedi közzétételi lista megalkotása a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való alapvető jog érvényesülését segíti elő, azáltal, hogy az általános közzétételi listában szereplő adatokhoz képest nagyobb mértékben enged betekintést az önkormányzat működésébe és döntéshozatali folyamataiba. Ebből adódóan a Hatóság pozitívan méltatta és példaértékűnek nevezte egy ilyen lista megalkotását. Továbbá javaslatot tett a Hatóság az egyedi közzétételi lista létrehozásáról szóló döntés rendeleti formában történő szabályozására. A nyílt szavazás élő közvetítésén szavazatokat név szerinti bontásban megjelenítő kijelző kérdésében a Hatóság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nincs akadálya annak, hogy a kijelző adatait közvetítsék. A Hatóság a véleményét azzal indokolta, hogy az Mötv. 48. § (1) bekezdése főszabály szerint nyilvános formában írja elő a képviselő-testületi ülések megtartását, így koherensen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 32. §-ával, mely szerint: „a közfeladatot ellátó szervek kötelesek elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, és lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse.” Ebből kifolyólag a nyilvános ülésekről bárki jogosult felvételt készíteni, melyet bármilyen nem jogellenes célra felhasználhat, melyet az 19/1995. (III. 28.) és 57/2000. (XII. 19.) AB határozatok is megerősítettek a Hatóság pedig kibővítette az élő közvetítés esetkörére is. Mivel a nyilvános képviselő-testületi ülésen név szerint leadott szavazatokat bárki megismerheti a hallgatóság soraiból, továbbá azok tartalmát rögzítheti, majd később akár terjesztheti is, ebből következtethetőleg a nyílt ülésen elhangzott információkat – beleértve a jelen esetben releváns szavazatokat név szerinti bontásban megjelenítő kijelző adatait is – bárki megismerheti egy élő közvetítés során. A Hatóság kifejtette, hogy a név szerinti szavazás adatai a kizárólag a titkos szavazás esetében nem hozhatók nyilvánosságra.
III. Szabad-e olyan ügyet tárgyalni képviselő-testületi ülésen, mellyel kapcsolatban büntetőeljárás van folyamatban? (NAIH-4668-2/2022)
Egy képviselő azzal a kérdéssel fordult a Hatósághoz, hogy az önkormányzat képviselő-testülete ülésének napirendjére tűzhető-e olyan ügy, amellyel összefüggésben büntetőeljárás van folyamatban. A Hatóság állásfoglalásában arra a következtetésre jutott, hogy ülés napirendjére tűzhető olyan ügy, mellyel kapcsolatban büntetőeljárás van folyamatban. A Hatóság az álláspontját azzal indokolta, hogy az Infotv. 32. §-a tájékoztatási kötelezettséget ír elő a közfeladatot ellátó szervek számára, melyet bár a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 109. § (1) e) pontja alapján korlátozhat a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azáltal, hogy „megtagadja a tájékoztatást, ha annak megadása sértené a büntetőeljárás vagy az egyes eljárási cselekmény eredményességét, valamint az eljárási cselekmény folyamatosságát vagy zavartalanságát.” Fontos azonban kiemelni, hogy az Info tv. 31.§ (2) bekezdésének megfelelően büntetőeljárás puszta tényén túl is igazolni kell az adat kiadás megtagadásának jogalapját. A Hatóság felhívta a figyelmet rá, hogy amennyiben a képviselő-testületi ülésen olyan ügyet szándékoznak megvitatni, mely tárgyában büntetőeljárás van folyamatban szükségszerű egyeztetni a bíróság-, az ügyészség- és a nyomozó hatósággal a tekintetben, hogy az üggyel kapcsolatos mely adatokat elengedhetetlen elzárni a nyilvánosság elől. Ezáltal az önkormányzat következetesen tekintettel lehet az Info tv. által előírt tájékoztatási kötelezettségre, a Be. -ben szabályozott egyes adatok titkosítására, valamint az adatelv érvényre juttatására az iratelvvel szemben, ugyanis utóbbi esetben nem az egész dokumentum kiadását tagadják meg a nyilvános betekintés, vagy adatszolgáltatás elől, hanem csupán annak a feltétlenül titkosítandó részeit, adatait.
IV. A köztisztviselők és a munkavállalók mely adatai továbbíthatók egy közérdekű adatigénylés során? NAIH-2629-2/2022
Egy jegyző konzultációs kérdés keretében a közös önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók adatainak közérdekű adatigénylés folytán történő továbbíthatóság tárgyában kért állásfoglalást a Hatóságtól. A közérdekű adatigénylés keretében az önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselőjének illetményéről, a ki nem vett szabadságokról, valamint az önkormányzat munkavállalóinak béréről, ki nem vett szabadságairól kértek információt. A köztisztviselők esetében a Hatóság az Info tv. 26. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy közérdekből nyilvános személyes adatnak minősülnek a köztisztviselők illetményére vonatkozó adatok. A rendelkezés értelmében, amennyiben ebbe a kategóriába esnek az adatok csupán a célhoz kötött adatkezelés elvének a tiszteletben tartása által van lehetőség terjesztésükre. A munkaviszonyban állók adataira abban az esetben lehetséges végrehajtani az adatigénylést, amennyiben a munkavállaló az Infotv. 26. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozik, azaz közfeladatot ellátó szerv, az önkormányzati hivatal feladat- és hatáskörében eljáró személynek tekintendő. Amennyiben az utóbbi kritériumok nem teljesülnek a munkavállalók adatait anonimizált vagy összesített adatszolgáltatás által lehet közölni. A szabadságnapokkal kapcsolatos adatok esetén a Hatóság azt állapította meg, hogy a megállapított éves szabadságnapok száma az alap és a szolgálati időre, beosztásra, besorolásra, illetve vezetői megbízásra tekintettel kapott pótszabadság mértéke közérdekből nyilvános adat, ugyanakkor a gyermekek után járó, vagy az egyéni, személyes élethelyzetre tekintettel járó egyéb pótszabadság mértéke, illetve a ki nem vett szabadságok száma már nem. A jegyző egyéb kérdésére a Hatóság kifejtette, hogy lehetőség van olyan adatigénylésre mely egyszerre valamennyi köztisztviselő vagy munkavállaló adatait érinti, ám nagyobb személyi kör esetén a túlzott adatigénylést elkerülendően célszerű lehet az illetményi adatok név szerinti meghatározása helyett a besorolási fokozattal összekapcsolt illetményi adatok közlése.
V. Milyen feltételekkel korlátozható egy döntést megalapozó tervezet adatainak a nyilvánossága? NAIH-2945-2/2022
Az adott ügyben a Hatóság álláspontját kérték a tekintetben, hogy a döntés megalapozását szolgáló – belső munkaanyagként előkészített – költségvetés-tervezet önkormányzati képviselő által harmadik személy részére továbbítható-e. A Hatóság válaszában hivatkozott az Info tv. 26. § (1) bekezdésében rögzített közérdekű adatok megismerhetőségével kapcsolatban fennálló kötelezettségre. A törvény 27. § (5) bekezdése kivételt tartalmaz a nyilvánosságra hozatali kötelezettség alól abban az esetben, ha az adatok nyilvánossága által fennállna annak a veszélye, hogy az adott döntéshozatali eljárásra illetéktelen külső befolyás potenciálisan hatással van. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az tény, hogy az adat a döntés megalapozását szolgálja nem eredményezi automatikusan a nyilvánosság teljes kizárását, ezért a szerv vezetője minden egyes adat tekintetében vizsgálni köteles azt, hogy az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek közül melyik bizonyul erősebbnek. A nyilvánosság korlátozása vagy kizárása abban az esetben nevezhető alkotmányosnak, amennyiben a nyilvánosság súlyosan negatív irányban befolyásolná a döntéshozatali eljárást. A Hatóság válaszában felhívta a figyelmet az 5/2014. (II.14.) AB határozatra, mely figyelmeztet rá, hogy az adatkezelő elengedhetetlen kötelessége az érintett adat döntésmegalapozó jellegének igazolása, mivel enélkül kiüresítené a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot. További kritériumként kiemelendő, hogy az információszabadság korlátozásának tartalmi kritériumai közt elsőként szerepel a szükségesség és arányosság követelménye, mely alapján csak akkor korlátozhatóak az egyes közérdekű adatok megismerési lehetőségei, amennyiben a korlátozás feltétlenül szükséges.
Ezzel kapcsolatban a 12/2004. (IV. 7.) AB határozatban megállapításra került, hogy az egyes információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni, mivel főszabály szerint biztosítandó a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog. Ebből kifolyólag csak egy másik alapjog vagy alkotmányos érték érvényre juttatása alapozhatja meg kellőképpen a nyilvánosság korlátozását. Az adott ügyben a fentebb kifejtettek tükrében a Hatóság álláspontja szerint a belső munkaanyagként előkészített költségvetés-tervezet, mint döntés megalapozását szolgáló adatot helyi önkormányzati képviselő kizárólag a jegyző engedélyével továbbíthatja harmadik személy részére.
Amennyiben kérdése van az információszabadság témakörében, vagy szüksége van adatvédelmi és adatbiztonsági tanácsadás szolgáltatásunkra, keressen minket a lenti elérhetőségeink egyikén:
Miklós Péter – adatvédelmi jogász
Telefon: +36 30 648 5521
E-mail: dmp@dmp.hu
